Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta
2025. február 22. 14:05 Múlt-kor
Tudósok a történelem évszázadokig rejtve maradt darabját fedezték fel. A kutatók a Milánóban található Sforza-kastély földalatti járatainak bonyolult hálózatát kutatják. Ezeket az alagutakat eredetileg Leonardo da Vinci vázolta fel 1495 körül, és mostanáig ismeretlenek maradtak.

da Vinci Önarcképe
Korábban
A 14. század közepén épült Sforza-kastély számos átalakításon ment keresztül, így eredeti szerkezetének csupán egyhatoda maradt fenn. 1495-ben Leonardo da Vinci a milánói uraság megbízásából a vár belső terének korszerűsítésén dolgozott, és katonai erődítményeket ábrázoló vázlatokat készített.
A modern kutatás eszköze
A Milánói Műszaki Egyetem kutatói modern technológiák, például talajradar és lézerszkennelés segítségével megerősítették az évszázadok óta feltételezett földalatti járatok létezését a 15. századi kastély alatt.
A Milánói Politechnikai Egyetem doktoranduszai szakdolgozati projektjük keretében kezdték el a Sforza-kastély részletes feltérképezését. Az évszázadok során a kastély számos bővítésen és felújításon esett át, és idővel pompás, művészeti jelentőségéről híres királyi rezidenciává fejlődött. A 15. században olyan neves művészek, mint Leonardo da Vinci és Donato Bramante dolgoztak itt. Da Vinci például a Sala delle Asse („fapanelek szobája”) freskóit festette, amelyeket bonyolult virágmotívumok díszítenek.

A kutatócsoport a kastély „digitális ikertestvérének” kifejlesztésén is dolgozik. Ez a projekt a kastély rendkívül részletes és pontos digitális másolatának létrehozását célozza, amely megkönnyíti az elemzést, a megőrzési munkálatokat és lehetőséget biztosít a virtuális felfedezésre.
Alagutak rendszere - Milánó hercege
Leonardo da Vinci freskói mellett vázlataiban dokumentálta a vár földalatti alagútjait is. A történészek úgy vélik, hogy ezeket Ludovico Sforza – Milánó hercege, más néven Ludovico il Moro – építtette, hogy összekapcsolja a kastélyt a Santa Maria delle Grazie-bazilikával, ahol felesége nyugszik. A kutatók célja a kastély történelmileg fontos rejtélyeinek feltárása volt, és ennek érdekében dolgozták ki a helyszín digitális másolatát.
A kutatócsoport talajradar és lézerszkenner segítségével végezte munkáját. A járművekre szerelt radarok elektromágneses hullámokkal térképezték fel a föld alatti anomáliákat, míg a lézerszkenner 3D-s képeket készített az adatokról, amelyek végül igazolták az alagutak létezését néhány méterrel a felszín alatt.
Francesca Biolo, a Milánói Műszaki Egyetem építészettörténésze kulcsszerepet játszott a felfedezésben. Disszertációs kutatásában a Sforza-kastély hatóságaival és a Codevintec Italiana mérnöki céggel együttműködve vizsgálta a kastély rejtett részeit.
„A talajradar az ismert, de megközelíthetetlen terekre vonatkozó adatokat egészítette ki a 3D modellel, feltárva ismeretlen átjárókat és új lehetőségeket sugallva a titkos járatok további kutatására” – nyilatkozta Biolo egy sajtóközleményben. Hangsúlyozta, hogy a felfedezés összhangban van Leonardo da Vinci katonai építészet terén szerzett elismert szakértelmével.
Innováció és történelem
A kutatócsoport tervei szerint a milánói kastély feltérképezését folytatják, hogy teljes egészében létrehozzák annak digitális másolatát. Ez a projekt lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megértsék az épület fejlődését az idők során, és a turisták számára még átfogóbb látogatási élményt biztosítsanak.
Az összegyűjtött adatok nemcsak a történelmi dokumentációt gazdagítják, hanem új lehetőségeket is teremtenek a vár turizmusának fejlesztésére. A kiterjesztett valóság technológiáinak integrálásával a látogatók virtuálisan felfedezhetik a földalatti járatokat és a rejtett történelmi helyszíneket. Ez egyedülálló módon ötvözi a történelmet az innovációval.
A Politecnico di Milano híre alapján
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. világháború
- Napjainkig nincs konszenzus Károlyi Mihály megítélésében
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
- Nero, akit a történetírás démonizált? 09:30
- A nő, aki csak azért szavazhatott, mert azt hitték, férfi tegnap
- A mennyország tökéletes alkotóelemét keresték az alkismisták tegnap
- Kapu a túlvilágra: temetkezési szokások és a halhatatlanság vágya tegnap
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta tegnap
- Herculaneum polgári alighanem megsemmisültek a hősokktól tegnap
- A mongol csődörtől a szváziföldi Casanováig: hét alfahím a történelemből tegnap
- A szokásjog alapján kegyelem illette volna Hunyadi Lászlót tegnap