Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta

da Vinci Önarcképe

A 14. század közepén épült Sforza-kastély számos átalakításon ment keresztül, így eredeti szerkezetének csupán egyhatoda maradt fenn. 1495-ben Leonardo da Vinci a milánói uraság megbízásából a vár belső terének korszerűsítésén dolgozott, és katonai erődítményeket ábrázoló vázlatokat készített.

A modern kutatás eszköze

A Milánói Műszaki Egyetem kutatói modern technológiák, például talajradar és lézerszkennelés segítségével megerősítették az évszázadok óta feltételezett földalatti járatok létezését a 15. századi kastély alatt.

A Milánói Politechnikai Egyetem doktoranduszai szakdolgozati projektjük keretében kezdték el a Sforza-kastély részletes feltérképezését. Az évszázadok során a kastély számos bővítésen és felújításon esett át, és idővel pompás, művészeti jelentőségéről híres királyi rezidenciává fejlődött. A 15. században olyan neves művészek, mint Leonardo da Vinci és Donato Bramante dolgoztak itt. Da Vinci például a Sala delle Asse („fapanelek szobája”) freskóit festette, amelyeket bonyolult virágmotívumok díszítenek.

A kutatócsoport a kastély „digitális ikertestvérének” kifejlesztésén is dolgozik. Ez a projekt a kastély rendkívül részletes és pontos digitális másolatának létrehozását célozza, amely megkönnyíti az elemzést, a megőrzési munkálatokat és lehetőséget biztosít a virtuális felfedezésre.

Alagutak rendszere - Milánó hercege

Leonardo da Vinci freskói mellett vázlataiban dokumentálta a vár földalatti alagútjait is. A történészek úgy vélik, hogy ezeket Ludovico Sforza – Milánó hercege, más néven Ludovico il Moro – építtette, hogy összekapcsolja a kastélyt a Santa Maria delle Grazie-bazilikával, ahol felesége nyugszik. A kutatók célja a kastély történelmileg fontos rejtélyeinek feltárása volt, és ennek érdekében dolgozták ki a helyszín digitális másolatát.

A kutatócsoport talajradar és lézerszkenner segítségével végezte munkáját. A járművekre szerelt radarok elektromágneses hullámokkal térképezték fel a föld alatti anomáliákat, míg a lézerszkenner 3D-s képeket készített az adatokról, amelyek végül igazolták az alagutak létezését néhány méterrel a felszín alatt.

Francesca Biolo, a Milánói Műszaki Egyetem építészettörténésze kulcsszerepet játszott a felfedezésben. Disszertációs kutatásában a Sforza-kastély hatóságaival és a Codevintec Italiana mérnöki céggel együttműködve vizsgálta a kastély rejtett részeit.

„A talajradar az ismert, de megközelíthetetlen terekre vonatkozó adatokat egészítette ki a 3D modellel, feltárva ismeretlen átjárókat és új lehetőségeket sugallva a titkos járatok további kutatására” – nyilatkozta Biolo egy sajtóközleményben. Hangsúlyozta, hogy a felfedezés összhangban van Leonardo da Vinci katonai építészet terén szerzett elismert szakértelmével.

Innováció és történelem

A kutatócsoport tervei szerint a milánói kastély feltérképezését folytatják, hogy teljes egészében létrehozzák annak digitális másolatát. Ez a projekt lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megértsék az épület fejlődését az idők során, és a turisták számára még átfogóbb látogatási élményt biztosítsanak.

Az összegyűjtött adatok nemcsak a történelmi dokumentációt gazdagítják, hanem új lehetőségeket is teremtenek a vár turizmusának fejlesztésére. A kiterjesztett valóság technológiáinak integrálásával a látogatók virtuálisan felfedezhetik a földalatti járatokat és a rejtett történelmi helyszíneket. Ez egyedülálló módon ötvözi a történelmet az innovációval.

A Politecnico di Milano híre alapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Napjainkig nincs konszenzus Károlyi Mihály megítélésében
• A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 
• A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte 
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
• Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren