Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt

Német eredetű, jómódú pesti polgárcsaládból származott, apja üvegiparos volt, aki utóbb Károlyi György parádi üveggyárát vezette. Gyöngyösön járt gimnáziumba, majd az egri jogakadémia, később a pesti egyetem hallgatója lett, de amikor 1848-ban megkezdődtek a harcok, otthagyta az egyetemet, és honvédnak állt.

Utász közlegényként harcolta végig a tavaszi hadjárat csatáit, Komárom védelménél már főhadnagyként szolgált.

A fegyverletétel után folytatta tanulmányait, majd külföldre ment. Hazatérve a pesti dologházban ellenőrként, majd 1857-től a budai magisztrátusban tisztviselőként dolgozott. Megbízható, alapos munkája miatt 1861-ben Buda közigazgatási főjegyzőjévé választották, de az önkényuralom elleni tiltakozásul még ebben az évben lemondott hivataláról.

Európai tanulmánykörutat tett, elsősorban városépítési és városüzemeltetési kérdések foglalkoztatták. 1867-től 1873-ig Pest város választott tanácsnokaként új alapokra helyezte az adóügyeket és az állategészségügyet, neki köszönhetően valósult meg 1872-re a pesti közvágóhíd és az intézményesített marhavásár.

Közreműködött Pest, Buda és Óbuda egyesítési tervének kidolgozásában, és amikor 1873-ban Ferenc József Ráth Károlyt nevezte ki Budapest főpolgármesterévé, nagy többséggel választották meg polgármesternek. (Ekkoriban a polgármester volt a főváros tényleges vezetője, míg a főpolgármester javarészt reprezentatív funkciókat látott el.)

A következő években a „pesti háromkárolyok” – Ráth, Kamermayer és Gerlóczy Károly alpolgármester – indították el a fővárost a rohamos fejlődés útján.

Fáradhatatlan, megalkuvást nem ismerő, hatékony munkájának köszönhetően még háromszor (1879-ben, 1885-ben és 1891-ben) választotta újra a közgyűlés.

Kitüntetett szerepe volt a magyar nyelvű közigazgatás, az elöljáróságok kialakításában, a városépítési és szépítési munkálatokban, az új úthálózatok kialakításában, a régiek korszerűsítésében, közélelmezési és köztisztasági intézkedések meghozatalában, a vízvezeték-rendszerek és csatornahálózatok megépíttetésében, a szemétszállítás megszervezésében.

Működése alatt épült a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, a Margit híd, a Déli összekötő vasúti híd, a Keleti pályaudvar, a Parlament, több kulturális intézmény, köztük az Operaház, a Vígszínház és a Műcsarnok, az Andrássy út a földalatti vasúttal, a Nagykörút, a vásárcsarnokok, köztük a Vámház körúti impozáns épület.

Mindemellett közkedvelt strandokat is létesített a nagyközönség számára – többek között a Széchenyi és a Rudas fürdőt –, amelyeket a hölgyek és urak váltakozva vehettek igénybe.

Tagja volt a Sasok asztaltársaságának, amely Ráth Károly „fősas” vezetésével a pesti Arany Sas fogadóban főleg várospolitikai kérdéseket vitatott meg kötetlen formában. Ínyenc ember hírében állt, kedvence a darált dióban meghempergetett, sült pulykamell volt.

A megbecsült városatya 1896-ban, huszonhárom év szolgálat után egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjazását kérte. A Vámház körúti vásárcsarnok átadásán már egyszerű polgárként vett részt. Abbáziába (ma: Opatija, Horvátország) utazott gyógykezeltetni magát, ott hunyt el 1897. június 5-én. A Kerepesi temetőben állított síremléke Donáth Gyula alkotása. Emlékét szobor és tér is őrzi a Belvárosban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"