Saját heréjüket leharapó hódok és kígyógyilkolászó szarvasok – tíz középkori hiedelem az állatokról

A szörnyűséges viperanász

Egészen horrorisztikus elképzelések éltek arról, hogy miként történik a viperák szaporodása. A középkori emberek úgy vélték, hogy a hím vipera úgy termékenyíti meg a nőstényt, hogy beleteszi a saját fejét annak szájába és így juttatja célba a hímivarsejteket. A nőstény azonban a szexuális gyönyör közben leharapja a hím fejét. A szörnyűségek azonban nem érnek itt véget, hiszen a korabeli felfogás szerint az anyavipera sem éli túl gyermekeinek születését. A kis viperák ugyanis eszerint nem várják meg azt, amíg természetes módon világra nem jönnek, hanem fogaikkal kivájják magukat anyjuk testéből.

1. A nemes oroszlánok
2. A gyógyító hódhere
3. A szörnyűséges viperanász
4. Hogyan készül egy medvebocs?
5. A kígyóölő szarvas
6. Az átvert anyatigris
7. A ravasz rókák
8. Mérges szalamandrák
9. A farkas, aki megfosztja hangjától az embert
10. A párduc sárkányriasztó szájszaga

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege