Pásztor: "nincs kollektív bűnösség"

Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy erről a témáról mindig mindenkivel lehet beszélni, mert még mindig „nagyon nagy a tudatlanság”. Szerinte a szerb és a magyar köztársasági elnök tavalyi csúrogi főhajtása a magyar és a szerb áldozatok előtt, a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság munkája, illetve a kutatások újabb és újabb impulzusokat adnak arra, hogy ez a közösség most már abban a helyzetben van, hogy az értelmiségi és a politikai közbeszédben „értelmesen lehet beszélni” erről a traumáról.

Emlékeztetett arra, hogy a szerb parlament tavaly elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítéli a kollektív bűnösséget. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy van még tennivaló: a három vajdasági település – Mozsor, Zsablya, Csúrog – lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánító kormányrendeletet nem helyezték hatályon kívül, és vannak a rehabilitációs, valamint a vagyon-visszaszármaztatási ügyekben is fennakadások. Aláhúzta azonban, hogy a folyamat most már visszafordíthatatlan.

Pásztor kiemelte, hogy a történelmi eseményekkel való szembenézés, a konklúziók levonása, az ezekből való építkezés igenis a politika homlokterében kell, hogy álljon. Szerinte a konferencia résztvevői azonosulnak azzal a meggyőződéssel, hogy a bűn mindig egy emberhez köthető, mindig büntetést érdemel, és nincs kollektív bűnösség, azaz nem következhet be újra az, hogy valaki azért fizet az életével, a szabadságával vagy a vagyonával, mert egy közösséghez tartozik. Hozzáfűzte, hogy ez a megállapítás nemcsak a nemzeti közösségekre, hanem minden kisebbségre vonatkozik.

Elhangzott, hogy az utóbbi három évben a levéltári iratanyagok kutatása mellett a még élő szemtanúkkal készítettek interjúkat az akadémiai vegyes bizottság tagjai, az eredményeket pedig igyekeztek minél szélesebb körben ismertetni. Most a feltárt anyagok digitalizálása, elemzése és rendszerezése folyik.

Ehhez kapcsolódóan Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója a feltárás állomásairól számolt be. A történész vegyes bizottság és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megállapodását követően a VMMI kezdett adatgyűjtésbe. Adatbázisukban 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023-an magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Hozzátette, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, 83 899 név szerepel, ebből 38 998 a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására.

Zakar Péter, a Délvidék Kutató Központ elnöke szerint a második világháborúban és azt követően kivégzett áldozatok felkutatása európai ügy. "Ez nem azt jelenti, hogy a magyaroknak és a szerbeknek ne lenne kötelessége feldolgozni ezt a tematikát, de ezt be kell kapcsolni az európai történetírásba" - fogalmazott. Hozzátette: fontos, hogy erről a témáról mindenki felszabadultan tudjon beszélni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt