Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint

Besült jóslatok

Raszputyin az évek során számos ellenséget szerzett magának. 1911-ben az egyház tekintélyének aláásása miatt két korábbi híve, Hermogen szaratovi püspök és egy Iliodor nevű szerzetes feszületekkel hagyta helyben a „Gonosz” megtestesülésének tekintett férfit.

Iliodor keze feltehetően a Raszputyinnal szembeni első „igazi” merényletkísérletben is benne volt: felbérelte a „mágus” egyik korábbi női partnerét, a szifiliszben szenvedő, vallási fanatikus Feonija Guszevát, aki úgy érezte, a férfi csúnyán kihasználta.

1914 júliusában (a Gregorián-naptár szerint) Raszputyin éppen szülőfalujában tartózkodott, amikor megkísérelte leszúrni, ám a gyomrába fúródó penge végül nem oltotta ki az „őrült pap” életét, mivel egy közeli falu orvosa elsősegélyben részesítette. Raszputyin többhetes orvosi ellátást követően felépült.

A szerzetes az udvarban még ekkor sem vált kegyvesztetté, sőt számos tanácsával tevékenyen hozzájárult az első világháború eseményeinek alakulásához. A növekvő hatalmától megrészegedő Raszputyin züllött életmódjával eközben a közvélemény haragját is kihívta maga ellen.

A feléje irányuló ellenszenv tovább mélyült háborúellenességével, és helyzetén az sem segített, hogy háborús jóslatai többsége sem vált be. Raszputyint a korrupció is elérte: idővel egyre több megvesztegetést fogadott el, az viszont csak a halála után derült ki, hogy ezen összegek jelentős részét egy, a cárné és barátnője által fenntartott hadikórház részére utalta át.

Ellenfelei, feltehetően alaptalanul, azt híresztelték, hogy szerelmi kapcsolatra lépett a cárnéval, akit német származása miatt a közvélemény egy része II. Vilmos német császár ügynökének tartott, Raszputyint pedig azzal vádolták: rá akarja venni az uralkodói párt, kössenek békét a németekkel.

Egykori népszerűsége 1915 júniusára mélypontra zuhant, a moszkvai Vörös téren a tömeg a felakasztásáért tüntetett, de a politikusok is egyre nyíltabban ellene fordultak. Az orosz szélsőjobboldal vezéralakja, Vlagyimir Puriskevics már az orosz parlamentben, a Dumában is azzal fenyegetőzött, hogy lelövi, „mint egy kutyát”.

1. A tejfakasztó jós
2. Orgiák és telefonos „távgyógyítás”
3. Besült jóslatok
4. Arisztokrata összeesküvők vagy a brit titkosszolgálat?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején