Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?
2020. március 10. 15:25 Múlt-kor
Korábban
Vonalak a térképen
1945 februárjában a jaltai konferencián eldőlt, hogy a „Kelet” és „Nyugat” közötti választóvonal a Harmadik Birodalom legyőzését követően az Elba folyó mentén húzódik majd.
Bornholm ettől a vonaltól jócskán keletre helyezkedik el, a szigettől délre fekvő német területek pedig hamarosan a Szovjetunió terjeszkedésével „nyugatra tolt” Lengyelország részeivé váltak. Szovjet szemszögből a sziget elfoglalása jókora befolyást adott a Kreml kezébe Dánia jövőjét illetően.
Berlin április 30-i elestét követően valóságos verseny indult a dán területekért. Winston Churchill brit miniszterelnök attól félt, ha a Vörös Hadsereg eléri Wismar német kikötővárost a Jylland-félsziget tövénél, semmi sem fogja megakadályozni abban, hogy Dániába is bevonuljon.
Az ország törzsterületeire végül a britek vonultak be elsőként – hatalmas tengerentúli birtoka, Grönland a háború alatt amerikai, míg a közelebb fekvő Feröer-szigetek és Izland brit megszállás alatt voltak –, a jóval keletebbre fekvő Bornholmra azonban a szovjetek érkeztek meg elsőként.
1945. május 2-án Miles Dempsey tábornok kelet felé haladva a brit 2. hadsereg élén megérkezett a Wismartól nyugatra fekvő Lübeckbe, ezzel gyakorlatilag elzárva a földnyelvet a további szovjet előrenyomulás elől.
Montgomery tábornok csapatai készen álltak hadműveletet indítani Dániában, azonban a Hollandiában, Dániában és Északnyugat-Németországban lévő német erők május 4-én kollektíven letették a fegyvert, így jobbára békés bevonulásra került sor, elszórt tűzharcokkal. A Balti-tengeren fekvő Bornholmon azonban továbbra is kitartottak a német csapatok, néhány, a balti országokból toborzott szövetséges alakulattal együtt.
A sziget parancsnoka Gerhard von Kamptz, a Kriegsmarine sorhajókapitánya volt, aki március 5-ei kinevezésével együtt azt a parancsot is kapta, hogy kizárólag a britek előtt teheti le a fegyvert.
Von Kamptz táviratok egész sorát küldte Koppenhágába a briteknek, arra kérlelve őket, hogy legalább egyetlen katonájukat küldjék a szigetre, akinek megadhatja magát a helyőrség. Kéréseit figyelmen kívül hagyták.
A német kapitány mindeközben nyitva tartotta a tengeri útvonalakat a szovjet megszállás alá került balti országokból, illetve Észak-Németországból érkező katonai egységek és civil menekültek előtt – az őket szállító hajók számára a legkönnyebben elérhető biztonságos úti cél a megerősített Bornholm volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05