Őskori ékszer műhelyre bukkantak
2025. szeptember 25. 17:05 Múlt-kor
A franciaországi Saint-Césaire közelében, a La Roche-à-Pierrot sziklamenedékben 42 000 éves őskori ékszer műhelyt fedeztek fel. A perforált kagylók és pigmentek a Châtelperron-kultúrához kapcsolhatók, és új megvilágításba helyezik a neandervölgyiek és a korai Homo sapiens közötti kapcsolatokat.
Illusztráció
Korábban
Őskori ékszer műhely a Châtelperron-kultúrából
Saint-Césaire, Charente-Maritime megyében található a La Roche-à-Pierrot sziklamenedék, ahol a kutatók a legkorábbi nyugat-európai őskori ékszer műhelyre bukkantak. A 42 000 éves lelet nemcsak perforált kagylókat, hanem vörös és sárga pigmenteket is tartalmazott. A felfedezés a Châtelperron-kultúrához kapcsolódik, amely a neandervölgyiek utolsó korszakát és a Homo sapiens megjelenését jelzi Európában.
A kutatás háttere és jelentősége
A felfedezést a CNRS, a Bordeaux-i Egyetem, a Kulturális Minisztérium és a Toulouse 2 Jean Jaurès Egyetem tudósai tették közzé. A kutatás új vitákat indított a korai emberi mobilitásról, valamint arról, hogy a különböző embercsoportok miként érintkeztek egymással a paleolitikum fordulópontján.
55 000 és 42 000 év között Európa hatalmas változáson ment át: a neandervölgyiek fokozatosan eltűntek, helyüket az Afrikából érkező Homo sapiens csoportok vették át. Az őskori ékszer és pigmentek arra utalnak, hogy ezek az emberek szimbolikus kifejezésmódot alkalmaztak, társadalmi különbségeket jeleztek, és identitásukat is hangsúlyozták.
A Châtelperron-kultúra Franciaországban és Észak-Spanyolországban ismert, és az eurázsiai felső paleolitikum egyik legkorábbi iparához tartozik. Régóta vita folyik arról, hogy a kultúra hordozói neandervölgyiek vagy Homo sapiens voltak-e.
A La Roche-à-Pierrotban végzett ásatások során kagylógyöngyöket és pigmenteket tártak fel, amelyeket a kutatók ékszerkészítő műhely nyomaként azonosítottak. A kagylók az Atlanti-óceán partjáról származtak, körülbelül 100 kilométerre, míg a pigmentek 40 kilométernél is távolabbról. Ez azt mutatja, hogy a csoportok jelentős mozgással vagy cserehálózatokkal rendelkeztek.
Vadászat és mindennapok nyomai
A kagylók mellett tipikus neandervölgyi kőeszközök és vadállatok – köztük bölények és lovak – maradványai is előkerültek. Ez arra utal, hogy a helyszín változatos és összetett életmódot tükrözött, ahol a vadászat, a kézművesség és a szimbolikus tevékenységek egyaránt jelen voltak.
A leletek különlegessége, hogy először dokumentálták Nyugat-Európában, hogy egy korai felső paleolitikus ipar kagylógyöngyökkel együtt fordul elő. Ez a kulturális sokszínűség és a szimbolikus kifejezés robbanásszerű elterjedését bizonyítja.
A Saint-Césaire-i sziklamenedék az 1970-es évek óta a régészet fontos helyszíne. Itt találták meg a híres neandervölgyi csontvázat, amelyet „Pierrette”-nek neveztek el. Ez a 36 000 éves lelet Franciaország legfiatalabb neandervölgyi maradványa.
Az 1976 óta zajló ásatások, valamint a 2013-tól bevezetett új módszerek és régi gyűjtemények újraelemzése folyamatosan értékes adatokkal szolgálnak. Saint-Césaire így egyedülálló laboratóriumként segít megérteni a neandervölgyiek és a Homo sapiens közötti kapcsolatokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
