2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Megtalálták az első kínai császár csodafegyverét?

2015. március 23. 11:05 MTI

Teljesen épen maradt 2200 éves számszeríjat és íjtartót találtak kínai régészek a világhírű hsziani agyaghadsereg folytatódó feltárási munkálatai közben. Az íjnak a Zsenmin Zsipao című lap szakértői szerint csaknem kétszer olyan ereje lehetett, mint egy átlagos gépkarabélynak. 

A körülbelül másfél méter hosszú íj jelenleg még félig be van temetve, s az egyik híres agyagkatona szomszédságában fekszik. Használója egykor állítólag több mint 790 méter távolságra volt képes nyilazni vele, ami nagyjából nyolc futballpálya hosszának felel meg.

A Csin-dinasztia (i.e. 221-206) korából származó felfedezés hírek szerint lázba hozta a kutatókat, s máris vannak, akik azt feltételezik, ez a "csodafegyver" lehetett az első kínai császár Csin Si-huang hadi sikereinek titka. A korabeli csatákban ugyanis e fegyvernek fontos szerep jutott.

A szakértők a méreteiből arra következtettek, hogy vélhetően a kor egyik legerősebb íja lehetett. A beszámoló szerint bár korábban ugyanabban a temetkezési gödörben találtak körülbelül tíz hasonló íjat, valamennyi törött volt. Egy tavaly bemutatott dokumentumfilm szerint a császári sírt több mint 2000 éven át őrző harcosok fegyverei nem másolatok voltak, akár ölni is lehetett velük.

A régészek egy másik különlegességről is beszámoltak. Megtalálták ugyanis azt a csing nevű eszközt, amely az íj szállítását és tárolását, illetve állagának megóvását szolgálta. Erről korábban csak a történelmi feljegyzésekből lehetett tudni, nem állt rendelkezésre belőle egyetlen példány sem.

A kínai központi televízióban Sen Mao-seng, a hsziani régészeti kutatócsoport vezetője arról beszélt: feltételezik, hogy nem csak a Csin-dinasztiát, de a hadviselő államok időszakát (i.e. 475-221) is egyaránt fejlett fegyvergyártás, tárolás és szállítás jellemezte. Sen úgy vélte, az eddig előkerült legépebb íj és különösen annak tároló eszköze jelentős lelet az agyaghadsereggel foglakozó kutatásban és a Csin-dinasztia hadseregének kutatásában.

A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel az északnyugat-kínai Hsziantól 35 kilométerre keletre, a Sárga- és a Vej folyó találkozásánál kutat ásó parasztok. A mauzóleumot Kínában később védett nemzeti kulturális örökségnek minősítették és az UNESCO világörökség listájára is felkerült. A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, valamint 150 lovas található - többségük még mindig a föld alatt van.

A többek közt mérgező higanyárokkal őrzött sírhely központi, a túlvilági életben hívő császár földi maradványait őrző sírkamráját eddig még nem merték megbolygatni attól tartva, hogy a jelenlegi feltárási módszerekkel kárt tehetnek az ott rejtőző egyedülálló művészeti emlékekben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár