Meglehetősen átlátszó csellel készítette elő Lengyelország lerohanását Németország

A fenti incidens a német–lengyel határ mentén elterülő kisvárosban, Gleiwitzben történt (ma Gliwice, Lengyelország) 1939. augusztus 31-én.

A náci különleges alakulatok emberei lengyel szabotőröknek öltözve megtámadták az éj leple alatt a gleiwitzi adótornyot. A német rádióállomás színlelt elfoglalását Hitler lengyel agresszióként állította be, megteremtve a casus bellit Lengyelország lerohanására és a második világháború kirobbantására.

Miután a lengyelek elutasították a lengyel korridor – amely kijáratot biztosított számukra a Balti tengerre, de egyben elvágta a szárazföldi összeköttetést Kelet-Poroszország és Németország között – átadását a németeknek, Hitler elhatározta, hogy háborút provokál Lengyelországgal.

Hónapokkal a második világháború kitörését megelőzően a német sajtó egy erőteljes lengyelellenes propaganda-hadjárat elindításával megkezdte a közvélemény megdolgozását, a lengyelországi németek elnyomásával és megalázásával vádolva a lengyel kormányt.

Ezzel párhuzamosan a náci agytrösztök is akcióba lendültek, és az SS-irányításával a Himmler-hadművelet keretében számos titkos, idegen zászló alatt zajló akciót dolgoztak ki és hajtottak végre. Ezek közül a gleiwitzi lett a legjelentősebb, amelyet sokan a második világháború első hadi cselekményeként tartanak számon.

Az akciót egy magas rangú SS tiszt, bizonyos Alfred Helmut Naujocks vezette. Naujocks összegyűjtött néhány foglyot a dachaui koncentrációs táborból, illetve a letartóztatott sziléziai-lengyel aktivistát, Franciszek Honiokot is „felvette a csapatába”.

A foglyok és Honiok természetesen nem önként vállalkoztak a feladatra. Miután megtörtént a kiválogatás, a foglyokat lengyel szabotőröknek öltöztették, majd agyonlőtték őket és holttestüket a gleiwitzi rádióállomás közelében helyezték el. A különleges alakulat tagjai megrohamozták az állomást, majd a parancsot követve egy rövid németellenes szöveget sugároztak az éterbe, lengyelül.

A német sajtó természetesen felkapta a történetet és a német becsület visszaállítása érdekében azonnali revánsot követelt. Hitler nem sokat hezitált; a Wehrmacht egységei másnap hajnali 4:45-kor átlépték a német–lengyel határt, megindítva ezzel az emberiség történelmének legnagyobb világégését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról