Máig nem tudni, mi lett a sorsa az Atlanti-óceán felett Charles Lindbergh francia riválisainak
2020. május 8. 18:09 Múlt-kor
93 évvel ezelőtt, 1927. május 8-án a Charles Nungesser-François Coli francia pilótapáros L'Oiseau Blanc (fehér madár) nevű biplánja fedélzetén azzal a céllal szállt fel Párizsból, hogy a repülés történetében elsőként szeljék át – megállás nélkül – az Atlanti-óceánt. Az első világháborús veteránok a tervek szerint New Yorkban értek volna földet (pontosabban) vizet, azonban azt követően, hogy Írország felett elhaladva néhányan még utoljára megpillanthatták a fehér színű gépmadarat, senki sem látta őket többé. Bármiféle nyom nélkül eltűntek. Alig két héttel később Charles Lindbergh Spirit of St. Louis nevű egyfedelesével sikeresen teljesítette a távot, és a dicsőség mellett övé lett a 25 ezer dolláros díj is. A franciák sorsa a mai napig ismeretlen.
Korábban
Halálos verseny az elsőségért
1927. május 21-ének éjjelén a repüléstörténet manapság egyik leginkább ismert alakja, Charles Lindbergh sikeresen landolt a Le Bourget repülőtéren, miután egyhuzamban teljesítette a New York-Párizs távot.
Miután kiszállt a Spirit of St. Louis nevet viselő monoplánjából, a 25 éves amerikai fiatalembert egy 150 ezer fős üdvözlő tömeg „ragadta el”, és a vállukon hordozva ünnepelték. Az ezt követően néhány napot a francia fővárosban töltő aviátor sikere sok franciának igencsak keserédesnek bizonyult.
Ugyanis két héttel Lindberg útja előtt egy francia páros, Charles Nungesser és François Coli is megpróbálkozott az Atlanti-óceán égi meghódításával, bár ők az ellenkező irányból. Legjobb tudomásunk szerint küldetésük nem ért sikerrel véget, és valahol útközben lezuhanhattak.
Május 21-én még keresték őket az óceánban, azonban túlélési esélyeik egyre csökkentek. Lindbergh röviddel Párizsba érkezése után felkereste Nungesser anyját, aki ezt mondta neki: „Ön egy nagyon bátor fiatalember. Nekem is van egy hasonlóan bátor gyermekem, aki – és ebben nem kételkedem – most is harcol azért, hogy visszatérhessen közénk”.
Lindbergh 33 és fél óra alatt megtett, 5800 kilométeres útja nemzetközi hírnevet hozott neki, ám azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben a halálos versenyben több mint egy tucatnyi pilóta és navigátor vett részt, akik hasonló tiszteletet érdemelnek.
A légi viadal 1919-ben vette kezdetét, amikor a francia-amerikai szállodamogul, Raymond Orteig 25 ezer dollárt ajánlott fel annak az aviátornak, aki elsőként teszi meg megszakítás nélkül a New York-Párizs útvonalat.
John Alcock és Arthur Brown brit pilóták még ebben az évben átrepültek Új-Fundlandról Írországba (a 3040 kilométeres útért az 1913-ban a Daily Mail által felajánlott 10 ezer fontot zsebelték be), azonban Orteig nagylelkű pénzadománya csupán az 1920-as években került be a köztudatba, amikor több csapat is belépett a versenybe.
Az Orteig-díjért folyó harcba a korszak legismertebb repülőzsenijei csatlakoztak, többek között a francia René Fonck, az antant ász pilótája vagy az amerikai Richard E. Byrd, aki az Északi-sark átrepüléséért a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetést, a Kongresszusi Becsületrendet (Congressional Medal of Honor) is megkapta.
A verseny emblematikus figurái voltak a kétfedelű L’Oiseau Blanc (fehér madár) fedélzetén nekivágó franciák. Nungesser mozgalmas életet élt: egyfelől az argentin pampákon volt gaucho (tehénpásztor), másrészt hollywoodi pilótaként is ismeretes volt.
Coli pedig számos repülési rekordot állított fel a Földközi-tenger felett. Mindketten pilótaként harcoltak az első világháborúban az antant oldalán, amit számos hegük is bizonyított: Coli egy lezuhanást követően részlegesen megvakult a jobb szemére, a sérülés nyomait fekete szemtapasszal fedte el, míg Nungessernek 17 sebhelye lett 1918-ra.
A francia duó ellenfeleik többségével ellentétben Párizsból tartott New York felé. Nungesser volt a pilóta, Coli pedig navigált. A tervek szerint a nyitott pilótafülkés madarat New Yorkban tették volna le, egészen pontosan a Szabadság-szobor előtti nyílt vízen vagy a Battery Park mellett.
A fehérre mázolt, Nungesser által egy fekete szívalakban fehér színű koponyát, keresztbe tett csontokat és egy koporsót ábrázoló szimbólummal ellátott L’Oiseau Blanc-ot úgy alakították át, hogy több mint ezer gallonnyi (3800 liter) üzemanyagot is képes legyen elvinni, ami lehetőséget biztosított számukra, hogy akár 40 órán át a levegőben maradhassanak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
