Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása

A Monarchia egyetlen gyarmata

A Habsburg Birodalmat, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchiát nem ragadta magával az európai országok gyarmatosítási láza. Ugyan a bécsi udvar tett néhány óvatos kísérletet – így például a 18. században rövid életű kereskedőtelepeket létesítettek Indiában, míg a 19. században az Ádeni-öböl bejáratánál fekvő Szokotra szigetét a britektől, Nyugat-Szaharát pedig a spanyoloktól próbálták megvásárolni –, de ezek egyike sem hozott tartós sikert. A közép-európai birodalom közvetlen atlanti-óceáni kapcsolat és a gyarmatépítéshez szükséges gazdasági erő hiányában nem is tudott volna versenyre kelni a nyugati nagyhatalmakkal, nem is beszélve arról, hogy a tucatnyi Duna-menti nemzetiség egyben tartása is éppen elég nagy kihívásnak bizonyult Bécs és Budapest számára. A 19-20. század fordulóján végül mégis megalakult a dualista állam első – és története egyetlen – valódi gyarmata, a kínai Tiencsin városában.

A 19. századi első és második ópiumháborút követően, a korábban a Nyugattól elzárkózni igyekvő Kínában rohamosan növekedett a külföldi befolyás. Ezzel párhuzamosan fokozódott a kínaiakban a külföldiek és a keresztények iránti ellenszenv. A feszültségek 1900 nyarára jutottak robbanópontra, amikor is az amerikai hittérítők által bokszer névre keresztelt idegenellenes népi mozgalom tagjai elkezdték megtámadni a Kínában tartózkodó külföldieket, majd június 20-án ostrom alá vették a Pekingben működő külképviseleteknek otthont adó Követségi negyedet. A felkelőket támogatta a Kínát régensként ténylegesen kormányzó Ce-hszi özvegy császárné is. Gazdasági érdekeik és állampolgáraik védelme gyorsan egységbe kovácsolta a világ nagyhatalmait, így a kínai felkelőknek rövidesen a Nagy Britanniát, Franciaországot, Oroszországot, az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, Japánt és az Osztrák-Magyar Monarchiát összefogó Nyolc nemzet szövetségével kellett szembenézniük.

A bokszerlázadás kitörése idején az osztrák-magyar haditengerészet hajói közül egyedül az SMS Zenta névre keresztelt cirkáló volt bevethető távolságban, amely egy északkelet kínai orosz koncessziós kikötőben, Port Arthurban (ma Lüshun) horgonyzott és amelyet azonnal bevetésre vezényeltek. A Zenta legénységéhez a felkelés végére három további cirkáló (a Maria Theresia, az Elisabeth és az Aspern) csatlakozott, bár megérkezésük idejére a harcok javarészt már befejeződtek. Az osztrák-magyar egységek részt vettek a Követségi negyed védelmében, mentőakciókat hajtottak végre, valamint több lázadó erőd elfoglalása során segédkeztek és ott voltak a fontos kikötőváros, Tiencsin elfoglalásakor is. A monarchia 500 katonájának nagyjából egyharmada esett el a harcokban, a hősi halottaknak pedig ugyancsak egyharmada volt magyar nemzetiségű.

A bokszerlázadást lezáró békeszerződés értelmében a Monarchia egy 0,61 km² nagyságú, 30 ezer lakosú koncessziós területhez jutott Tiencsin belvárosában, amelyen keresztül lehetősége nyílt arra, hogy bekapcsolódjon a távol-keleti kereskedelembe. Rövidesen konzulátus, tiszti kaszinó, angol nyelvű iskola, fürdő és kórház is épült. A városrész utcáit többek között Bécsről, Budapestről és Ferenc Józsefről nevezték el. A rendet osztrák, magyar, horvát és kínai nemzetiségű katonák, illetve rendőrök tartották fent. A dualista állam azonban nem használta ki a gyarmat nyújtotta lehetőségeket, így az szinte önállóan, saját bevételeiből és a kedvező adótörvények miatt idetelepülő kínai hadurak támogatásából tartotta fenn magát.

Az osztrák-magyar uralom 1917-ben ért véget, amikor Kína az Antant oldalán belépett az első világháborúba, a Monarchia pedig nem volt képes megvédeni a bolygó másik oldalán fekvő apró területét. A kínai hadsereg ellenállás nélkül masírozott be, majd a világháborút lezáró békeszerződésekben mind Ausztria, mind Magyarország lemondott kínai gyarmatáról.

1. A Monarchia egyetlen gyarmata
2. Boszniának hegyei, a fekete kövei...
3. A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában
4. Jégbe fagyva északon – Ferenc József-föld véletlen felfedezése
5. Hegyi tarack a sivatagban – osztrák-magyar csapatok Palesztinában az első világháború éveiben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése