Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről

A szovjet partizánok

A szovjet partizánok történetét nagymértékben homályossá teszi egyfelől a német beszámolók részrehajlása, másrészt a szovjet történetírás általi állandó dicsőítésük. 1941. július 3-i híres rádiós beszédében Joszif Sztálin arra biztatta a lakosságot, alakítson gerillacsoportokat az ellenség által megszállt területeken. A valóságban azonban Sztálin és a szovjet vezetés semmitől sem félt jobban, mint az irányításukon kívül álló egyéni kezdeményezésektől. A háború első 15 hónapjában a valódi szovjet politika ellenezte és akadályozta a népi kezdeményezést és részvételt.

A partizántevékenységről szóló országos rendeletek, amelyeket 1941. július 18-án adtak ki, megszabták, hogy a partizánegységek tagjai kizárólag „a polgárháborúban részt vettek, illetve azon elvtársak, akik már bizonyítottak a rombolózászlóaljakban [az NKVD szabotőregységei], a népi milícia tagjai, illetve az NKVD dolgozói” lehettek. A szovjet vezetés a partizánok fő feladatául nem a megszállók elleni harcot szabta, sokkal inkább a megszállt területeken a szovjet hatalom fenntartását. Az első években a partizánok által megölt emberek többsége nem ellenséges katona volt, hanem szovjet civilek, akikről azt gyanították, ellenzik a rendszert. Csak 1943-tól kezdett valódi katonai erővé válni a partizánmozgalom.

1. Mítoszok sokasága
2. Sztálin összeomlása
3. A szovjet csapatok tömeges megadásai
4. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása
5. A szüntelen szovjet ellentámadások kifárasztották a Wehrmachtot
6. A szovjetek elsöprő számbeli fölénye
7. A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát
8. Óriási különbségek a két oldal veszteségei között a keleti fronton
9. A szovjet partizánok
10. Az elfeledett nemi erőszakhullám a keleti fronton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban