Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről

Sztálin összeomlása

Joszif Sztálin

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956. februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”

Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban. A valóságban azonban – a Steven Main, az Edinburgh-i Egyetem oktatója által végzett kutatások szerint – Sztálin hivatali programnaplója semmiféle változást nem mutat a szóban forgó időszakban, így az állítás merő hazugságnak tekinthető Hruscsov részéről. Mint azt Main bemutatja, Sztálin hivatalos munkanapja 1941. június 22-én reggel 5:45-kor kezdődött és 16:45-kor végződött. Június 23-án, amikor az „összeomlásnak” be kellett volna következnie, 22 órát és 35 percet töltött munkában. E hosszú és nyilván kimerítő nap után Sztálin legrövidebb munkanapja június 24-e volt, ekkor mindössze 5 órát dolgozott – ez lehetett az alapja Hruscsov állításának.

Június 25-éről 26-ára azonban Sztálin 24 órán keresztül tartott tanácskozásokat. Június 27-én Main szerint „feljegyzett munkanapja egy kicsivel 10 óránál tovább tartott, és talán e fizikailag és mentálisan kimerítő időrend hatására június 28-ai munkanapja valamivel több, mint 5 óra volt.” Kijelenthető tehát, hogy Sztálin nemhogy „nem tett semmit”, de 168 órán keresztül dolgozott az egész június 22-28-i héten.

1. Mítoszok sokasága
2. Sztálin összeomlása
3. A szovjet csapatok tömeges megadásai
4. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása
5. A szüntelen szovjet ellentámadások kifárasztották a Wehrmachtot
6. A szovjetek elsöprő számbeli fölénye
7. A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát
8. Óriási különbségek a két oldal veszteségei között a keleti fronton
9. A szovjet partizánok
10. Az elfeledett nemi erőszakhullám a keleti fronton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Gorbacsov Máltán elengedte azt, amihez Sztálin még ragaszkodott Jaltában
• 25 évvel a világháború vége után lépett újra kapcsolatba Németország és Lengyelország
• Visszafelé sült el Egyiptom brit-francia inváziója 1956-ban
• Templomba járó katolikus volt az FBI leghírhedtebb szovjet „téglája”
• 92 két napon át körözött a Föld körül az első műhold
• Reagan elnök szovjetellenes kirohanásai majdnem világégésbe torkolltak 1983-ban
• Lengyelországban kémkedett az 1960-as években a „valódi” James Bond
• A II. kerületben is lakott a hidegháború leghírhedtebb terroristája, Carlos, a sakál
• Élő közvetítés sem volt Magyarországon a keleti blokk által bojkottált olimpiáról