Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről
2018. július 3. 17:38 Múlt-kor
Korábban
Sztálin összeomlása
Joszif Sztálin
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956. februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”
Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban. A valóságban azonban – a Steven Main, az Edinburgh-i Egyetem oktatója által végzett kutatások szerint – Sztálin hivatali programnaplója semmiféle változást nem mutat a szóban forgó időszakban, így az állítás merő hazugságnak tekinthető Hruscsov részéről. Mint azt Main bemutatja, Sztálin hivatalos munkanapja 1941. június 22-én reggel 5:45-kor kezdődött és 16:45-kor végződött. Június 23-án, amikor az „összeomlásnak” be kellett volna következnie, 22 órát és 35 percet töltött munkában. E hosszú és nyilván kimerítő nap után Sztálin legrövidebb munkanapja június 24-e volt, ekkor mindössze 5 órát dolgozott – ez lehetett az alapja Hruscsov állításának.
Június 25-éről 26-ára azonban Sztálin 24 órán keresztül tartott tanácskozásokat. Június 27-én Main szerint „feljegyzett munkanapja egy kicsivel 10 óránál tovább tartott, és talán e fizikailag és mentálisan kimerítő időrend hatására június 28-ai munkanapja valamivel több, mint 5 óra volt.” Kijelenthető tehát, hogy Sztálin nemhogy „nem tett semmit”, de 168 órán keresztül dolgozott az egész június 22-28-i héten.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- Rákóczi hadnagyából lett Franciaország marsallja Bercsényi László gróf
- Nem sikerült megfelelő külföldi segítséget szerezniük a Wesselényi-összeesküvés résztvevőinek
- Gyógynövénykertet is gondozott a szegényeket taníttató Lórántffy Zsuzsanna
- I. József a kezdetektől békét akart kötni a kurucokkal
- Az Északi-sark jégpáncélja sem okozott gondot a világ első atom-tengeralattjárójának 07:27
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király tegnap
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések tegnap
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején tegnap
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai tegnap
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban tegnap
- 10 tény a kártyázás múltjáról tegnap
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban tegnap