Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
2024. január 26. 09:05 Múlt-kor
Olaszországban az első világháborút követő gazdasági és politikai káosznak köszönhetően 1922-ben Benito Mussolini került hatalomra. Az olasz fasizmus atyja egyik kudarcból a másikba vezette az országot, mígnem 1945-ban egy milánói benzinkúton, fejjel lefelé felakasztva végezte. A bukás azonban korántsem volt törvényszerű. Hitler és Mussolini között nem mindig volt felhőtlen a viszony, és a fasiszta Olaszország előtt a '30-as évek közepétől kezdve egészen a '40-es évek elejéig számtalan lehetőség kínálkozott a náci Németország melletti elköteleződés elkerülésére. Az alábbiakban ezeket vesszük górcső alá, végül pedig feltesszük a kérdést: mi lett volna, ha a Duce az utolsó pillanatban mégis kihátrál a Führer mögül?
Benito Mussolini hadat üzen a Palazzo Venezia erkélyéről, 1940
Korábban
A halva született paktum
Hitler és Mussolini viszonya a Führer hatalomra jutása előtt még merőben más képet mutatott, mint néhány évvel később. Bár a náci vezető nagyra becsülte Mussolinit, a Duce nem volt hajlandó találkozni az alacsony, furcsa bajuszt viselő férfival, amíg az kancellár nem lett.
Hitler hatalomra kerülésével a helyzet azonban megváltozott, és Németországra mint potenciális veszélyforrásra kezdtek tekinteni az európai hatalmak.
Az Olaszország nagyhatalmi státuszát mindenáron bizonyítani igyekvő Mussolini már 1933-ban tető alá hozta a négyhatalmi paktum néven ismert megállapodást, amelyben Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott további külpolitikája egyeztetéséről.
A paktumnak viszont alig volt hatása a nemzetközi folyamatok alakulására, a nagyhatalmak közötti feloldhatatlan ellentétek ugyanis lehetetlenné tették az eredményes együttműködést.
III. Viktor Emánuel olasz király, Mussolini és Hitler egy hadgyakorlatot figyelnek Olaszországban, 1938.
Olaszország és Németország érdekei elsősorban a Duna-menti területek feletti befolyás kérdésében ütköztek egymással. Hitler törekedett ausztriai pozíciójának megerősítésére, és támogatta az osztrák nácikat az 1934. júliusi – sikertelen – puccskísérletben.
A felháborodott Mussolini válaszul két hadosztályt is áthelyeztetett az olasz–osztrák határra. Hitler ezt dühösen vette tudomásul, csakúgy mint Ausztria függetlenségének és a terület integritásának fontosságát hangsúlyozó olasz–francia–brit deklarációt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
