Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről
2018. július 3. 17:38 Múlt-kor
Korábban
Sztálin összeomlása
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa előtt mondott híres 1956. februári beszédében Nyikita Hruscsov azt állította: „A fronton elszenvedett első súlyos vereség után Sztálin úgy gondolta, eljött a vég. Azokban a napokban egyik beszédében azt mondta: 'Mindent, amit Lenin teremtett, örökre elveszítettünk!' Ezután Sztálin hosszú ideig nem tett semmit.”
Ennek az állításnak köszönhetően Sztálin 1941. június végi paralizált állapota vált az egyik legelterjedtebb toposszá a Barbarossa-hadművelettel kapcsolatban. A valóságban azonban – a Steven Main, az Edinburgh-i Egyetem oktatója által végzett kutatások szerint – Sztálin hivatali programnaplója semmiféle változást nem mutat a szóban forgó időszakban, így az állítás merő hazugságnak tekinthető Hruscsov részéről. Mint azt Main bemutatja, Sztálin hivatalos munkanapja 1941. június 22-én reggel 5:45-kor kezdődött és 16:45-kor végződött. Június 23-án, amikor az „összeomlásnak” be kellett volna következnie, 22 órát és 35 percet töltött munkában. E hosszú és nyilván kimerítő nap után Sztálin legrövidebb munkanapja június 24-e volt, ekkor mindössze 5 órát dolgozott – ez lehetett az alapja Hruscsov állításának.
Június 25-éről 26-ára azonban Sztálin 24 órán keresztül tartott tanácskozásokat. Június 27-én Main szerint „feljegyzett munkanapja egy kicsivel 10 óránál tovább tartott, és talán e fizikailag és mentálisan kimerítő időrend hatására június 28-ai munkanapja valamivel több, mint 5 óra volt.” Kijelenthető tehát, hogy Sztálin nemhogy „nem tett semmit”, de 168 órán keresztül dolgozott az egész június 22-28-i héten.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Hitler
- Mindent, amit csak tudott, elmondott az amerikaiaknak Hitler egyik legközelebbi bizalmasa
- Néhány perccel Hitler távozása után robbant a pokolgép, amely átírhatta volna a történelmet
- Katonai kórházban érte Hitlert az első világháború vége
- Hitler követeléseinek engedve döntöttek Csehszlovákia sorsáról a nagyhatalmak
- Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben
- Az állam képzelt „ellenségeinek” kiiktatásával kezdődött a félelem korszaka Hitler Németországában
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A Reichstag felgyújtása volt az ürügy a náci diktatúra kiépítésére
- Hitler legközelebbi bizalmasából ellenségévé vált „Dr. Sedgwick”
- Kiolvasztják a kutatók az eddig eredeti állapotában őrzött tussenhauseni Jégherceget 14:03
- Az alkukból nem kért, visszautasította a miniszterelnöki széket ifjabb Andrássy Gyula 11:50
- Negyvenezer fa pusztulását okozta, kis híján mégis feledésbe merült a tunguszkai esemény 08:50
- A fekete Buffalo-katonák, akik átkerekeztek a Vadnyugaton tegnap
- Valóban a nándorfehérvári győzelem hírét vitte a déli harangszó? tegnap
- Még a 20. században is felbukkantak elefántok a világ harcterein tegnap
- Tűpontosan ábrázolta és kíméletlen kritikával illette a magyar társadalmat Móricz Zsigmond tegnap
- Biciklivel akarta meghódítani az eget, és talán a csillagokig is eljutott Antoine de Saint-Exupéry tegnap