Kézlevágástól az írek büszkeségéig – 7 híres esemény, amely decemberben történt
2018. december 4. 17:41 Múlt-kor
Korábban
1792. december 26.: A briliáns védekezés sem menti meg XVI. Lajost a guillotine-tól
9:30 körül járt az idő, amikor XVI. Lajos francia király katonai kísérete Párizs macskaköves utcáin a forradalmi törvényhozás, a Konvent elé vitte tárgyalására. A forradalmi Franciaország hadban állt szomszédaival, a főváros utcáin pedig forró volt a hangulat, így senki sem kételkedett igazán a végső ítéletben. Lajos ennek ellenére a legjobb védelmet akarta, és az ország egyik legjobb jogászának számító Raymond de Sèze-t kérte fel ügyvédjének.
De Sèze két héten át tartó, szinte szünet nélküli munkával állította össze a volt uralkodó védelmét. E napon a Konventhez szólva egészen kimerültnek tűnt: valójában már négy napja nem aludt. Azt azonban még a király legvadabb ellenségei is elismerték később, hogy az ügyvéd páratlan teljesítményt nyújtott védőbeszédében. De Sèze egyesével semmisítette meg a vádpontokat érvelésével, kegyetlenül rámutatva azok csúsztatásaira és torzításaira. A beszéd végén következett az emlékezetes lezárás, amelyben De Sèze a nép örök barátjaként írta le XVI. Lajost. „Polgártársak!” – ért mondandója végére, „nem fejezhetem be... megállítom magam a történelem előtt. Gondoljátok el, hogyan fog ítélkezni ítéletetek felett, és hogy az ő elítélése felett az évszázadok fognak ítélkezni.”
Ezután Lajos következett. Sápadt volt és halk, továbbá amellett volt eltökélt, hogy elkerülje az 1649-ben kivégzett I. Károly angol király sorsát, akin nem segített keményfejűsége. „Hallották védelmemet, nem ismétlem meg a részleteket” – mondta. „Talán utoljára szólva Önökhöz, kijelentem, hogy lelkiismeretem nem vet szememre semmit, és védőim az igazat mondták Önöknek.” A visszaúton Lajos látszólag jobban aggódott az összetört De Sèze-ért, mint saját magáért. Egy hónap múlva a guillotine-hoz vitték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A nagyhatalmak diktáltak a Balkán-félszigetet újra felosztó konferencián 15:05
- A mindennapi apróságokat emelte kozmikus távlatba Károlyi Amy költészete 14:21
- Századik születésnapját ünnepelte a hidegháború csillapítója, Henry Kissinger 13:18
- Szentektől kapott látomásai vezették Jeanne d'Arcot, az orléans-i szüzet 09:50
- Kedvenc keddi sorozataink — megjelent a Múlt-kor nyári száma 08:25
- A berlini falat tartotta legnagyobb eredményének Erich Honecker tegnap
- Hetven perces beszédével sem tudta megváltoztatni a trianoni békefeltételeket Apponyi Albert tegnap
- Derékba törte a dallasi merénylet Kennedy elnök amerikai álmát tegnap
