Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
„A Margit-híd megnyitása képezte a vasárnap főeseményét, nagy sokaság jelenlétében. Az idő borús volt, de a szél legalább elhajtotta az esőt s a fél óráig tartott ünnepély végén ki is derült a láthatár. Egymást gyorsan váltó ború és derű legjobban is példázhatta a hangulatot, mert ép annyi okunk van örülni e pompás híd megnyitásán, mint aggódni azon, hogy e drága munka még jó darabig terhet és nem jövedelmet fog képviselni.” A Fővárosi Lapok folyóirat kissé komor hangvétellel tudósított a Margit-híd 1876. április 30-ai felavatási ceremóniájáról. A sajtóorgánum által felvázolt „sötét jövőt” az magyarázta, hogy egyes közéleti személyiségek túl magasnak tartották a híd építési költségeit, és nemtetszésüknek hangot is adtak a médiában.
Korábban
Sokan fáztak tőle
A Margit híd megépítését egy 1870-ben hozott törvény mondta ki. Andrássy Gyula a híd megépítésének egyik szószólója volt, mert óriási lehetőséget látott a Pest belvárosa területén kiépítendő Nagykörút, és a budai Margit körút összekötésében.
Andrássy véleménye és a meghozott törvény mellett szólt az is, hogy az 1873-ban egyesült három város, Óbuda, Buda és Pest lakossága a 19. század második felében rohamos növekedésnek indult, és a szabadságharcot követő megtorlást vezető Haynau által, 1849 novemberében megnyitott Lánchíd már nem bírta el a növekvő átkelő forgalmat.
A Borsszem Jankó politikai élclap 1876. május 7-ei számában rendkívül ironikusan számolt be a híd kihasználtságáról, annak megnyitását követő első napon:
„A Margit-híd forgalma igen örvendetes módon kezd növekedni. Miután a megnyitás vasárnapjának mértékül nem szolgálható népvándorlása lezajlott, hétfőn a forgalom következő arányokat öltött: Az első élő lény rajta már reggeli 9 órakor mutatkozott, egy veréb alakjában, mely a híd fölött keresztben általröpült, de letelepedni még nem mert. Másfél óra múlva, pontban 1/2 11-кor két varjút lehetett a bal középső oszlopon ülni látni (…). A déli órákban a forgalom még óriásabb mérveket öltött. A pesti hídfő sarkán ugyanis igen tekintélyes kutya állott meg három lábon (…)”.
A cikkíró az összegzésben végül megadta a kegyelemdöfést:
„Este 9 órakor az egész napi személyforgalom volt: 0,000,000,000,000,000. E hosszú számsor czáfol- hatatlan bizonysága annak, hogy a Margit-hid már jelenben is a fővárosi lakosság égető szükségének felel meg; mennyivel inkább fog tehát a közel jövendőben.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap