Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
Korábban
A szárnyhidat és a nevet a magyarok adták
Az elnevezéshez azonban már nem sok közük volt a franciáknak, ugyanis Gyulai Pál író javaslatát megfogadva a székesfővárosi közgyűlés rábólintott a Margit híd névre. A névadás körül azért támadt némi bonyodalom, amelyről a Fővárosi Lapok egyik 1875-ös augusztusi számában a következőket olvashatjuk:
„Szent Margit hídjáról beszélnek a lapok, állítva, hogy az akadémia felirat javaslatában is előfordul a »szent« szó. Ha ez igaz – írja egy munkatársunk – félni lehet, hogy a szent-atya, ki a szentté avatás kizáró jogát magának követeli, óvást tesz a címbitorlás ellen. Van ugyanis egy szent Margit vértanú, de ahhoz nekünk, magyaroknak, nincs közünk. IV. Béla királyunk kedves leánya pedig, kiről a szép szigetet és az új hidat elnevezték, a római pápák lajstromában még nem a szentek, hanem csak a boldogultak (beata) sorában fordul elő. Legendája is mint szűz Margitot emlegeti.”
A probléma az átadásra megoldódott, a Margit maradt, a „szent” és a „szűz” jelző pedig eltűnt.
Az 5 millió forintból megépített, 607,12 méter hosszú Margit híd 1876. április 30-ai felavatása puszta formalitás volt, mert az árvíz miatt az emberek már hetekkel korábban birtokba vették a szerkezetet.
A híd kihasználtsága a kezdeti időkben valóban alacsony volt, de a fent idézett Borsszem Jankó hasábjain megjelenő nihil nem tartott sokáig.
Az átmenő forgalom nagy része egy kis időre még valóban a Lánchídon zajlott, de a városvezetés orvosolta a problémát azzal, hogy a teherfuvarozók egy ideig olcsóbban kellhettek át a Margit hídon, amelyen 1879-től lóvasút, majd 1894-től villamos szállította a Dunán átkelő embereket.
1899-1900-ban pedig a Magyar Államvasutak Gépgyára jóvoltából megépült a Margitszigetre vezető, a híd középső pillérjétől induló szárnyhíd is.
A hidat 1935 és 1937 között kiszélesítették és a villamossíneket középre helyezték. Az így 22,30 méter szélességűre terebélyesedett szerkezetet a német csapatok 1945. január 18-án a levegőbe röpítették. A lerombolt híd újjáépítésére a második világháború után, a Ganz gyár tervei alapján került sor. Az átépített, immáron 25 méter széles hidat 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05