2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 05
17 találat
[1]

1334. május 5.

I. Károly Szécsény és Rimaszombat helységeknek Buda város jogait adományozza

[2]

1619. május 5.

Intézkedést hoznak Erdélyben a káromkodók ellen

Az erdélyi országgyűlések többször hoztak kemény intézkedéseket a káromkodók és `lélekmondók` ellen. `Isten ellen való káromkodó és hallani is irtózásra való szitkozódások kezdettenek bészármazni csak nem régen [!] hazánkba, melyért is, hogy annak neme és mivolta szerént való kemény büntetésekkel, és ha érdeme úgy mutatja, halállal is megbüntettessenek affélét cselekedők, végeztetik` - határozta el az erdélyi országgyűlés, de mivel e rendelkezéseket sűrűn, még a 18. században is megismételték, nyilvánvalóan nem riasztottak vissza a káromkodástól. Elsősorban azért nem, mert a törvényhatóságok (vármegyék, székely városok, mezővárosok) - amelyek maguk is hoztak idevonatkozó határozatokat - meglehetősen következetlenül alkalmazták a büntetéseket.

[3]

1705. május 5.

Bécsben meghal I. Lipót császár

[4]

1762. május 5.

Oroszország és Poroszország egyezséget köt Szentpétervárott

[5]

1764. május 5.

Megalapítják a Szent István-rendet

Mária Terézia alapította a Szent István-rendet, mely a Katonai Mária Terézia-rend mellett, a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése lett. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, melyek Magyarországhoz is kötődtek. A rend nagymestere az uralkodó (1765-től József főherceg, a későbbi II. József), kancellárja a magyar udvari kancellár, a rend prelátusa pedig az esztergomi érsek volt. A Szent István-rendet három fokozatban (nagykereszt, középkereszt, kiskereszt) adományozták; nagykeresztet elsőként II. József, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, gr. Batthyány Lajos nádor, gr. Esterházy Ferenc kancellár kaptak. Nagykeresztet kapott 1847-ben István nádor, de 1850-ben Haynau is. A kiegyezés után, 1867-ben Andrássy Gyulának nagykeresztet, Eötvös Józsefnek és Arany Jánosnak kiskeresztet adományozott az uralkodó. 1914-ig összesen 1670 rendjelet adományoztak, a legtöbbet (886) Ferenc József uralkodása idején. Ekkor a Föld legtöbb országának uralkodója elnyerte e kitüntetést, például Abdul Medzsid török szultán 1856-ban briliánsokkal ékes nagykeresztet, Mucuhito japán császár 1881-ben nagykeresztet kapott. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Horthy Miklós 1938-ban megújította a Szent István-rendet, mely 1945-ben szűnt meg.

[6]

1821. május 5.

Szent Ilona szigetén meghal Bonaparte Napóleon

Korzikán született, 16 évesen lett tüzérhadnagy. A forradalom alatt Toulon ostromában tűnt ki, s tábornok lett, majd 1795-ben leverte a monarchisták felkelését. Sikeres olasz és egyiptomi hadjáratát kihasználva 1799-ben visszatért Franciaországba, ahol államcsínnyel megdöntötte a Direktóriumot, s első konzul lett. Hatalmának megszilárdítása után 1802-ben először örökös konzullá választatta magát, majd 1804. május 18-án császár lett. A koronázásra 1804. december 2-án került sor, VII. Pius pápa jelenlétében. Egész uralmát a francia-angol hatalmi vetélkedés befolyásolta, a hegemónia megszerzését szolgálták háborúi is, amelyek során Európa nagy részét leigázta. Oroszországgal azonban nem bírt, hadserege csaknem elpusztult, majd 1813-ban a lipcsei `népek csatájá`-ban sorsdöntő vereséget szenvedett. Ekkor lemondott a trónról, Elba szigetére száműzték. Innen 1815-ben visszatért, s ún. `száznapos uralma` alatt ismét megszerezte a hatalmat. 1815. június 18-án azonban a szövetségesek a waterloo-i csatában döntő vereséget mértek rá, s ezután immár végleges száműzetés következett Szent Ilona szigetére, ahol hat év múlva gyomorrákban meghalt. A modern kor egyik legnagyobb hadvezére és politikusa volt. Megszilárdította a tőkés társadalmi rendet, létrehozta a polgári igazságszolgáltatás rendszerét, rendezte az állam és az egyház viszonyát. Egész más Európát hagyott maga után, mint amilyen az ő előtte volt. Életművének jelentős része fennmaradt, és tovább élt a földrész későbbi történelme során.

[7]

1846. május 5.

Megszületett Henryk Sienkiewicz lengyel író

A Wola Okrzejska-i születésá elbeszélő a Varsói Főiskolán orvostudományt, majd bölcsészetet hallgatott, tanulmányait a varsói orosz egyetemen fejezte be. 1872-ben a Niwa szerkesztőségének munkatársa, egy év múlva a Gazeta Polska újságírója lett, 1882-től a Slowo című lapnak dolgozott. Az I. világháború idején Svájcba menekült, Veveyben telepedett le, innen szervezte a háború lengyel áldozatain segítő bizottságot. Világirodalmi jelentősége abban foglalható össze, hogy történelmi témájú regényeivel megteremtette és átélhetővé tette a nemzeti múlt történelmi tudatát a lengyel nép számára. Műveit kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással, `fekete-fehér` színben történő felvázolása jellemzi. Híres könyve A kis lovag, a Vízözön és a Kereszteslovagok. 1905-ben Quo vadis? című regényével, `kimagasló elbeszélő képességéért` elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Ismert regénytrilógiájával (Tűzzel-vassal, Özönvíz, Volodijovszki úr) a leigázott Lengyelország nemzeti tudatát kívánta ébren tartani. Vevey-ben halt meg 1916. november 15-én.

[8]

1862. május 5.

A francia csapatok vereséget szenvednek Mexikóban

III. Napóleon francia császár intervenciós serege Pueblánál vereséget szenved a mexikói csapatoktól. Franciaországgal együtt Spanyolország és Nagy-Britannia is kihasználta 1861-ben a mexikói polgárháborút, hogy beavatkozhasson. Napóleon szövetségesei azonban visszahúzódtak, amikor felismerték a császár becsvágyó terveit. Az európaiaknak Mexikóban az adó beszedése szolgált ürügyül az intervencióra. Az 1861 januárjától kormányzó Benito Juárez García elnök, hogy az államháztartást rendbe hozza, kétéves moratóriumot hirdetett az adósságok kifizetésére. Ez az időpont annál is inkább kedvező volt az európaiak számára, mivel az Egyesült Államok - amely minden európai beavatkozást visszautasított - a polgárháborúval volt elfoglalva. A konzervatív erőkkel egyetértésben, amelyek Juárezt (1859) nyílt háborúban győzik le, Napóleon egy Franciaországhoz kötődő mexikói monarchiát tervez.

[9]

1904. május 5.

Meghal Jókai Mór

[10]

1909. május 5.

Megszületett Radnóti Miklós

[11]

1916. május 5.

Megszületett Sir Fitzroy Maclean brit diplomata

Őt tartották az `élő James Bondnak`, a világhírű regény- és filmhős `eredetijének`. Ő már 1943-ban megtette azt, amit a későbbi utód: egyedül, ejtőernyővel, a korabeli csúcstechnikát megtestesítő túlélő felszereléssel ereszkedett az ellenséges vonalak mögé, hogy Churchill megbízásából felvegye a kapcsolatot Tito partizánjaival. Előzőleg, a sztálini tisztogatások idején diplomataként a moszkvai angol nagykövetségen szolgált, majd elhagyva a diplomáciai szolgálatot, beállt a hadseregbe. Katonai pályafutása során nem a jugoszláviai bevetés volt az első `Bond-szerű` kaland: több rendkívüli feladatot teljesített Rommel vonalai mögött Észak-Afrikában is. A háború utolsó éveit Tito oldalán harcolta végig, s utána is Belgrádban maradt, mint London hivatalos képviselője. Nem időzött azonban sokáig a bársonyszékben; nyughatatlanul utazgatott a világ legveszélyesebb térségeiben, s illegálisan, életét kockáztatva, bejárta egyebek mellett a korabeli szovjet Közép-Ázsiát is. Jóllehet szoros barátság fűzte Ian Fleminghez, a Bond-sztorik szerzőjéhez, sohasem volt hajlandó megerősíteni, hogy ő lett volna a 007-es ügynök élő modellje. Londonban érte a halál 1996. június 18-án.

[12]

1921. május 5.

Megszületett Arthur Leonard Schawlow amerikai fizikus

A Mt. Vernon-i születésű tudós 1951-61-ig a Bell Telephone Laboratories kutatója, ezután a Stanford Egyetem - 1966-70 közt tanszékvezető - professzora volt 1991-ig. Nemzetközi fizikai szakfolyóiratok szerkesztőjeként vált ismertté neve. 1955-ben jelent meg nemzetközi hírű szakkönyve a mikrohullámú spektroszkópiáról. Kidolgozta a lézersugarak nem-lineáris terjedésének elvén alapuló vizsgálati módszereket. Felismerte, hogy két tükörrel lézerrezonátor hozható létre. Német tanítványával elsőként javasolta az atomi gázok lézeres hűtését. 1981-ben - megosztott - fizikai Nobel-díjat kapott a `lézerspektroszkópia kifejlesztéséért`. 1999. április 28-án halt meg a kaliforniai Palo Alto-ban.

[13]

1936. május 5.

Meghal Edélyi Pál irodalomtörténész

Sárospatakon született 1864. február 12-én. A kolozsvári szerkesztette az Erdélyi Múzeum című folyóiratot, s sokáig volt az Erdélyi Múzeum Egylet főtitkára. Főként a régi magyar költészetet kutatta, és jelentős munkákat adott közre e tárgyban. Fő műve Fáy András élete és művei, a Balassa Bálint, valamint Az erdélyi könyvtárakból című munkája.

[14]

1939. május 5.

Magyarországon életbe lép a II. zsidótörvény

[15]

1949. május 5.

Londonban megalakul az Európa Tanács Miniszteri Bizottság

Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottság 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben Európa Napjaként ünneplik. Célja, hogy az embereket szorosabban bevonják az európai egyesítési folyamatba.

[16]

1981. május 5.

Meghal az első IRA éhségsztrájkoló

A belfasti (Észak-Írország) Maze börtönben az angol uralom ellen harcoló illegális Ir Köztársasági Hadsereg (IRA) fogvatartott tagjai 1981. március 1-jén éhségsztrájkot kezdtek politikai követeléseik elérése érdekében. Az akció, amelynek 10 halálos áldozata közül az első - Bobby Sands - 66 napos éhezés után május 5-én halt meg, október 3-án ért véget. A tiltakozás csak minimális eredményt hozott: október 6-tól mintegy 400 elítélt szabadon viselhette saját ruházatát, a korábbinál nagyobb mértékben érintkezhetett társaival és ha megtartották a börtönelőírásokat, a büntetés mérséklés lehetőségét részben visszanyerhették.

[17]

2001. május 5.

Meghal Szántó Tibor tipográfus

Kispesten született 1912. április 6-án. Tanulmányait az ELTE művészettörténeti szakán végezte. Életpályáját betűszedőként kezdte a Havas, majd a Globus nyomdában. 1945-49-ig a Népszava olvasószerkesztője, majd a Népszava képes mellékletének, a Dolgozók Világlapjának és a Délibábnak a képszerkesztője volt. 1948-ban a Kossuth Nyomda fiókintézményeként létrehozta a Grafikai Ipariskolát, később a Helikon Kiadó művészeti vezetője lett. Emellett tanított a Képzőművészeti, az Iparművészeti Főiskolán és őt választották a Magyar Bibliofil Társaság főtitkárává. Egyebek között ő tervezte a Vizsolyi Biblia kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát, a Májnumi Kódexet, a Jordánszky-kódexet, a Bálint Endre képeivel illusztrált Bibliát. 1994-ben életművének legjavát felajánlotta a Keszthelyi Festetics Kastélymúzeumnak, ahol mintegy 2000 művéből háromszázat a nagyközönség is megcsodálhat. Pályafutása során több alkalommal elnyerte a `világ legszebb könyve` aranyérmet, valamint számos szakmai és életmű-díjjal - köztük Munkácsy-díj, Gutenberg-díj, Tótfalusi Kis Miklós-díj, Bodoni-díj, Kossuth-díj, Magyar Örökség-díjban - tüntették ki.

Bezár