Húsz lenyűgöző fénykép Ausztrália 20. század eleji antarktiszi expedíciójáról
2018. május 8. 16:53 Múlt-kor
1911-ben egy csoport tudós és kalandor indult el az Ausztralázsiai Antarktiszi Expedícióra, amely a kontinens korábban felfedezetlen részeit volt hivatott bejárni. Vezetőjük a geológus, felfedező és akadémikus Dr. Douglas Mawson volt, az expedíció pedig nagy mennyiségű tudományos információval szolgált és nagy szerepe volt a térség feltérképezésében.
Korábban
A kutatók az Antarktisz Ausztráliától délre fekvő 3000 kilométernyi partszakaszát kívánták feltérképezni – utuk 1914-ig tartott. Több táborból készítettek meteorológiai megfigyeléseket, míg a kutyaszános csoportok a korábban be nem járt területeket térképezték fel.
A körülmények életveszélyesek voltak, maga Mawson is elveszített egy embert saját szános csapatából: Belgrave Ninnis hadnagyot, aki a szán mellett futva beleesett egy gleccserszakadékba, és soha többé nem látták. Ugyanezen incidensben Mawson és csapatának másik tagja, Xavier Mertz elveszítettek kutyáik közül hatot, élelmiszerük nagy részét, valamint sátrukat. Mindkét férfi hamar elkezdett leépülni, Mertz pedig végül meg is halt. Mawson egyedül végül visszajutott a táborba 30 nap alatt, az út folyamán maga is beleesett egy gleccserszakadékba, de túlélte. A hóvihar otthona című könyvében elmeséli elképesztő történetét, valamint az expedíció győzelmeit is.
Az 1914-ben véget érő expedíció megalapozta Ausztrália területi igényeit az Antarktiszon, ezek 1936-ban kerültek formalizálásra az úgynevezett ausztrál antarktiszi terület formájában. Többek között James Francis Hurleynek, a Denison-foknál lévő tábor fotósának köszönhetően fényképek gazdag archívuma áll rendelkezésünkre, amelyek megörökítik a hajmeresztő kalandot. Nem csupán a 20. század eleji felfedezők életébe nyújtanak betekintést, hanem az antarktiszi tájra, ahogy akkoriban kinézett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap