Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról
2015. december 7. 18:41
„Niitaka jama nobore!” (Mászd meg Niitaka-hegyét) – adta ki a parancsot 74 évvel ezelőtt, 1941. december 7-én röviddel éjfél után Jamamoto admirális a már 11 napja kihajózó hat japán anyahajónak, amelyen 408 vadászgép várta, hogy felszálljon. A gyanútlan és teljesen elővigyázatlan amerikaiak elképedve látták, amint a Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-szigeteken lévő katonai támaszpontjuk fölé 7.48-kor 183 ellenséges gép száll, amelyet néhány perccel később újabb 171 vadászgép váltott fel. A radaron már korábban feltűnő pontokat a tiszt teljes bizonyossággal a már várt B-17-es köteléknek hitte. Az amerikai veszteség elsőre óriásinak tűnt: 188 repülőgép és 4 csatahajó semmisült meg, 2386 ember meghalt, míg japánoknak jóval szerényebb volt a veszteségük: 29 repülő és 55 pilóta. Az ázsiai birodalom azon terve, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját több évre kiiktassa, azonban mégsem vált be, ugyanis a túlzott japán óvatoskodás miatt elmaradt az infrastruktúrát és az üzemanyagraktárakat elpusztító harmadik hullám, valamint a fő támadási célpontnak tekintett három amerikai repülőgép-hordozó sem tartózkodott a kikötőben. Ennek ismeretében viszont kérdéses, hogy volt-e így értelme a támadásnak. Egy dolgot bizonyosan elértek a japánok: Amerika háborúpárti lett. Hét dolog, amit nem tudtál Pearl Harborról.
Korábban
A csatahajók nagy részét visszahozták a sírból
A japán támadás során nyolc amerikai csatahajót ért találat, azonban kettő kivételével (USS Utah, USS Arizona) mindegyiket megjavították, és néhány évvel később újra a haditengerészet kötelékében szolgáltak. A USS West Virginia és a USS California teljesen lesüllyedt a tenger fenekére, ám kiemelték. Kevesen tudják, de a japán vadászgépek sorozatlövői által a Pearl Harbor-i épületekben keletkezett golyónyomok egy részét a méltó emlékezés végett sohasem javították ki, így azok ma is láthatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
