Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk: a betontól a naptári évig
2020. szeptember 22. 08:35 Múlt-kor
Korábban
A kidolgozott építészeti csoda
„A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik” – hangzik a Leonardo da Vincihez köthető mondás, amely különösen jól fogja meg ezen építészeti csoda lényegét.
A boltív tulajdonképpen egy végletesen egyszerű, ám annál ötletesebb találmány, amely kialakításának köszönhetően lehetővé teszi az épületek súlyának egyenletes eloszlását, valamint a nagy távolságokat átívelni képes jelentős súly alátámasztását és a terhek megfelelő „továbbítását”.
Így akadályozták meg a rómaiak egykoron, hogy a hatalmas amfiteátrumok, vízvezetékek, diadalívek vagy kőhidak a saját súlyuk alatt roppanjanak össze.
Köríves szerkezeteket már négyezer évvel ezelőtt is használtak az ősi építészek, azonban a rómaiak voltak az elsők, akik felismerték a boltívben rejlő lehetőségeket, tökélyre fejlesztették a kivitelezésüket, és olyan hatékonnyá tették e szerkezeteket, hogy – természetesen nem elfeledkezve a már bemutatott római beton jótékony hatásairól – sok esetben az idő vasfoga sem árthatott nekik. A rómaiak köves boltívei akár húszszor több terhet is elbírtak mint a fából készült szerkezetek.
Az etruszkoktól átvett megoldásnak köszönhető, hogy míg a görögök csupán domboldalakon tudták felhúzni színházaikat, addig a rómaiak sík terepen is, ráadásul sokkal monumentálisabb méretben.
A boltív tette lehetővé továbbá olyan kőhidak építését is, amelyek kétezer éves koruk ellenére a mai napig elbírják akár az autóközlekedést is. Egy 1994-es kutatás szerint a világon 931 római híd maradt fenn, amelyeket az autó- és gyalogos forgalom ma is használ.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap