Hét borzasztó halálnem a viktoriánus Nagy-Britanniából

Gyúlékony kelmék

Az 1850-es és 1860-as évek elterjedt divatja volt a krinolinszoknya. Ezek a nagy méretű ruhadarabok a régi idők egymásra rétegződő szoknyáinak megjelenését adták a felesleges súly és hő nélkül azzal, hogy mereven tartották alakjukat.

Részben éppen a bennük való könnyű mozgás miatt is váltak népszerűvé, főként azonban Eugénia francia császárnénak, III. Napóleon feleségének volt köszönhető elterjedésük (habár a császárné eredetileg azért öltött magára ilyen ruhát 1855-ben, hogy leplezze terhességét a nyilvánosság elől).

Volt azonban egy hatalmas hátulütőjük: a krinolinszoknya legtöbbször selyemből vagy muszlinból készült, amelyek bár igen elegáns megjelenést biztosítottak, rendkívül gyúlékonyak is voltak. A kor újságai rendszeresen írtak olyan esetekről, amikor e szoknyák viselői túl közel merészkedtek valamilyen nyílt lánghoz, és – mivel a ruhadarabot nem lehetett egyszerűen levenni – halálos égési sérüléseket szereztek.

Fanny Longfellow, William Wadsworth Longfellow amerikai költő felesége éppen így halt meg 1861-ben, miután egy gyufa vagy apró égő papírdarab a szoknyájára esett. Férje megpróbálta eloltani a lángokat, azonban nem tudta megmenteni hitvese életét.

Közelebbi példa Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnő, aki 1867-ben, mindössze 18 évesen vesztette életét egy krinolinszoknyának köszönhetően: a váratlanul a szobába toppanó édesapja, Albert főherceg elől a háta mögé rejtette a kezében lévő égő cigarettát, a ruha lángra kapott, és súlyos égési sérüléseket okozott, amelyekbe a fiatal főhercegnő két hét szenvedés után belehalt.

A korabeli brit lapok szerkesztői jegyzetei gyakorta élcelődtek is a veszélyes divaton. 1858-ban a The Tabletben a következő tanács jelent meg: „Azt javasolnánk, hogy minden krinolint hordó hölgyet kísérjen egy szolga egy vödör vízzel.” Ez természetesen korántsem volt lehetséges, azonban a ruhadarab III. Napóleon uralmának végével (1870) hamar ki is ment a divatból.

1. Gyúlékony kelmék
2. Túladagolt kiskorúak
3. A kolera réme
4. A zöld méreg
5. Életveszélyes gyárak
6. Spontán öngyulladás
7. A védőoltások eredete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"