2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 03
28 találat
[1]

1039. március 3.

Meghal Szent Kunigunda, II. Henrik császár felesége

Luxemburg Siegfried gróf lánya és Szent II. Henrik császár felesége 978-ban született. Férjével együtt 1007-ben megalapította a bambergi püspökséget, 1017-ben a benediktinák kolostorát a Kassel melletti Kaufungenben, ahová 1025-ben, Henrik halála után visszavonult. A legenda szerint a házaspár tisztaságot fogadott, bár a történészek szerint inkább gyermektelenségről lehetett szó. Halála után testét Bambergbe vitték, és férje mellé temették. III. Ince pápa 1200-ban szentté avatta.

[2]

1318. március 3.

János nyitrai püspök kiközösíti az egyházból Csák Mátét

[3]

1606. március 3.

Megszületett William Davenant angol költő és drámaíró

Korabeli mendemonda szerint Shakespeare fia volt, de ez nem igaz. 1628-ban mutatkozott be mint drámaíró, s több újítás fűződik a nevéhez. Ő vezette be az angol színpadra az operát és ő játszatta először a női szerepeket nőkkel. Egyébként a Drury Lane színházat igazgatta, s ő írta az első angol operát, Rhodos ostroma címmel. Royalista volt, ezért Cromwell alatt bebörtönözték, s csak Milton közbenjárása mentette meg a kivégzéstől. 1668. április 7-én halt meg Londonban.

[4]

1653. március 3.

Meghal Johann Pachelbel német zeneszerző és orgonaművész

A Bachot megelőző német zeneművész generáció egyik jeles alakja Nürnbergben látta meg a napvilágot 1653. szeptember 1-jén. Kora egyik legjobb orgonistája volt. (Bécsben, Eisenachban, Erfurtban, Stuttgartban, Gothában és Nürnbergben működött.) A korál-előjáték műfajában különleges feldolgozási technikát teremtett. Korál-kantátáinak stílusa folyamatosságukban, fantáziabőségükben újszerű. Ezek az alkotásai Bach kantáta-típusának közvetlen előfutárai. Kamara- és vokális zenét is komponált.

[5]

1687. március 3.

Megkezdi működését az eperjesi vésztörvényszék

[6]

1717. március 3.

Megszületett Johann Lucas Kracker osztrák festő

Bécsben látta meg a napvilágot. A magyarországi késő barokk festészet meghatározó egyénisége. Az 1760-as évektől rendszeresen dolgozott Magyarországon, fő megbízója Esterházy Károly egri püspök volt. 1768-ban végleg letelepedett Egerben. Magyarországi fő művét, az egri líceum könyvtárának mennyezetfreskóját (A tridenti zsinat, 1778) Joseph Zach architektúrafestővel együtt készítette. Más fontosabb magyarországi munkái: a jászói premontrei templom és kolostor mennyezet- és oltárképei; Szt. Antal Máriával (főoltárkép, Eger, minorita templom); Szt. József és Nepomuki Szt. János (mellékoltárképek, Szilhalom); Szt. László és Szt. István (mellékoltárképek, Eger, székesegyház) stb. Jelentős műve még a prágai Szt. Miklós jezsuita templom boltozatának freskója (Szt. Miklós csodái és apoteózisa). Egerben hunyt el 1779. december 1-jén.

[7]

1756. március 3.

Megszületett William Godwin angol író

Politikai-társadalomelméleti munkáiban a társadalmi viszonyok forradalmi kritikáját adta. Regényeire ugyancsak jellemző volt a realista társadalomkritika, a nép melletti állásfoglalás, de stílusa, emberábrázolása, meseszövése egyre inkább a romantika felé hajlott. Jelentős irodalomtörténeti munkássága is.

[8]

1796. március 3.

Meghal Michael Thonet műbútorasztalos

Németországi születésű osztrák műbútorasztalos Boppard-ban látta meg a napvilágot. 1796. július 2-án. 1819-ben nyitotta meg első műhelyét Boppardban, a Rajna mellett, s 1842-ben Metternich kancellár Bécsbe hívta, ahol 1849-ben alakult meg a később világhírűvé lett Thonet Fivérek cég. Első nemzetközi sikerét az 1851-es londoni világkiállításon érte el Ausztria pavilonjában. Bécsben alapított cége 1856-ban kapott kizárólagos jogot az általa kikísérletezett, bútorhajlító eljárásra. Amikor privilégiuma megszűnt, a cseh-morva területeken, illetve a magyar Felvidéken sorra alakultak a hajlított bútorokat készítő gyárak. Később bútorai világszerte elterjedtek, s nagy előszeretettel vásárolták azokat még Amerikában is. Sikerét több tényező is elősegítette: a hajlításra legalkalmasabb bükkfa éppen a Kárpátok körzetében honos, s e térségben éppen akkor fejlődött ki a bútorokat tömegesen igénylő nagyvárosi élet, valamint a bankhálózat. Amerika újgazdag polgárai pedig az európai múlttal igyekeztek helyettesíteni a maguk történelmét, legalábbis a lakberendezésekben. A XX. század fordulóján a bécsi szecesszió neves művészei vettek részt a bútorok tervezésében, s az 1911-es katalógus már 1400 tárgyat tartalmazott, a termelés 85 százaléka pedig exportra ment. A Thonet-cég még sokáig - a két háború között is - megőrizte vezető helyét. A technológia új irányú fejlődésével, a nagyipari módszerek elterjedésével azonban a cég már csak egy lett a sok közül, de az eredeti Thonet-bútorok még ma is értékesek.

[9]

1806. március 3.

Meghal Barcsay Ábrahám író

Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazottja, a magyar felvilágosodás költészetének első jelentős képviselője Piskiben született 1742. március 2-án. Iskoláit Nagyenyeden végezte. 1762-ben Bécsbe került a testőrségbe, itt ismerkedett meg Bessenyei Györggyel, Báróczy Sándorral. Orczy Lőrinc legjobb barátja lett, számos verses levelet váltottak. 1766-ban átlépett a katonasághoz, a Dunántúlon és a Felvidéken állomásozott. Részt vett a francia és a török háborúban. Szabadkőműves is volt, 1790-ben visszatért a testőrséghez. A Martinovics-per után letartóztatták, de később szabadon engedték. 1796-ban ezredesként vonult nyugalomba, marossolymosi birtokán gazdálkodott. Verseinek egy részében a tudomány haladása foglalkoztatta, s annak hatása a társadalomra. Rousseau nyomán visszariadt a civilizáció vívmányaitól, egyszerűbb életre, tisztább erkölcsre vágyott. Háborús verseiben nem fogadta el a pusztítás létjogosultságát, jogtalannak érezte a gyarmatosító szándékokat is. A nemesi felvilágosodás alapján állva elítélte a fejedelmi zsarnokságot. Életképszerű versei az erdélyi tájat, embereket, szokásokat rajzolják. Műveinek határozott műfaji jellege nincs, leírásait, episztoláit, bölcselkedéseit tematikai és hangulati sokféleség jellemzi. Versei először a Bessenyei György Társasága című kötetben jelentek meg, egy teljesebb kiadást 1789-ben Révai Miklós rendezett sajtó alá Orczy Lőrinc verseivel együtt. Részt vett a megélénkülő erdélyi politikai életben. Költeményei jórészt barátaihoz írt verses levelek. Csórán élte a halál.

[10]

1820. március 3.

Missourit és Maine-t felveszik az Egyesült Államokba

A Missouri-kompromisszum keretében a rabszolgatartó Missourit és a rabszolgamentes Maine-t új szövetségi államként felveszik az Egyesült Államokba. Missouri már 1819-ben felvételért folyamodott. Kívánságát nem teljesítették, mert a rabszolgamentes északi államok attól féltek, hogy a déli államok túlsúlyra jutnak az unió központi szerveiben. Maine belépésével az erőviszonyok ismét kiegyenlítődnek. A rabszolgakérdés szorosan összefügg a gazdasági struktúrával és a súlyos munkaerőhiánnyal. A nagy déli ültetvények ebben a helyzetben csak rabszolgákkal műveltethetők rentábilisan.

[11]

1831. március 3.

Megszületett George Mortimer Pullman amerikai gyáros és feltaláló

Pullman Broctonban látta meg a napvilágot. 1855-ben költözött Chicagóba, ahol vállalkozóként tőkét gyűjtött, majd 1859-ben megépítette az első vasúti hálókocsit. 1865-re készült el az első igazi, Pioneer típusú vasúti kocsi. Ebben visszacsukható felső fekhelyeket helyeztek el, s az alsó párnázott üléseket is fekhellyé lehetett alakítani. Pullman kocsijai különleges rugózású, négytengelyes járművek voltak, két forgó alvázzal. Hosszúságuk 14-17 m volt, több, mint a korabeli személyvagonoké. 1867-ben hozta létre vasúti kocsik gyártására a Pullman Palace Car Companyt, amely hálókocsikat épített és szerződéses alapon működtette őket. Pullman gyártott először étkezőkocsikat is. Alkalmazottai számára 1880-ban megalapította a Pullman City nevű, 15 ezer lakosú munkásvárost, amely ma Chicago egyik városrésze. A településen a családi házak mellett a városközpontban középületek is épültek: bank, színház, templom és könyvtár. A vállalati tulajdonú, paternalista város szociális kísérletéről már annak idején nagy viták folytak. 1897. október 19-én hunyt el Chicagóban.

[12]

1847. március 3.

Megszületett Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója

Edinburgh-ban látta meg a napvilágot, 1870-től élt Kanadában, ahol süketnéma intézeti pedagógus, majd a Bostoni Egyetem professzora volt. A süketnéma gyerekek beszédtanításának eszközeként 1874-ben készítette el azt a készüléket, amely őse volt a mai értelemben vett telefonnak. Ennek révén világhírűvé vált, bár a szerkezet alkalmazására csak azután került sor, hogy Edison feltalálta hozzá a szénmikrofont, amellyel már tisztább hangot lehetett elérni. 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (ATandT) néven multinacionális nagyvállalattá fejlődött. Kevéssé ismert viszont, hogy ő ajánlotta először viasz használatát a fonográf lemezek alapanyagául és villamos eljárást dolgozott ki az emberi szervezetbe került fémtárgyak felkutatására. Számos tudományos cikke és értekezése ismert. 1922. augusztus 2-án hunyt el a kanadai Baddeck-ben. A The Guardian szerint a telefon feltalálója Antonio Meucci firenzei bevándorló volt, aki anyagi helyzete miatt nem tudta találmányát szabadalmaztatni. A tévedést, illetve Bell csalását az Egyesült Államok kongresszusa is elismerte.

[13]

1848. március 3.

Kossuth Lajos felelős kormány felállítását indítványozza

[14]

1848. március 3.

Kossuth felirati javaslattal lép fel

Az ellenzék vezetői, Kossuth és Batthyány úgy látták, a birodalom megrendült helyzetét fel kell használni a reformprogram megvalósítására. Már február végén arra akarták kérni az uralkodót, hogy adjon népeinek alkotmányt, `és a jó magyar vért ne áldozza fel az olasz szabadság elnyomására`. Az indítványt ekkor még kevesen pártolták. Néhány nap múlva, március 1-jén befutott Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Március 3-án Kossuth felirati javaslattal lépett fel az alsótáblán, követelve a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Egyben alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.

[15]

1860. március 3.

Házkutatást tartanak Széchenyinél

Házkutatást tartanak gróf Széchenyi Istvánnál a döblingi gyógyintézetben

[16]

1861. március 3.

Oroszországban eltörlik a jobbágyrendszert

II. Sándor cár (1855-81) kénytelen volt engedni az egyre inkább terjeszkedő kapitalista árutermelés követelményeinek és a tömeges parasztmozgalmak nyomásának, s 1861. március 3-án jóváhagyta a jobbágyrendszer eltörléséről szóló rendelet végleges szövegét. Ezzel a feudális jogi kötöttségek és anyagi terhek megszűntek, ám a személyileg szabaddá vált parasztok - a magas megváltási ár miatt - a művelhető földeknek csak kis részét kapták meg. Így fennmaradt a falusi földközösség, amely akadályozta az önálló paraszti gazdaságok tömeges kialakulását.

[17]

1870. március 3.

Az amerikai kormány megkezdi az indián törzsek rezervátumokba telepítését

Az áttelepítési akciók során kényszert is alkalmaznak, könyörtelenül tovább folytatják az indián háborúkat. Philiph H. Sheridon tábornoktól származik az a hírhedt mondás: `Csak a halott indián a jó indián!` az indiánoknak azért jelölnek ki területeket, hogy eltávolítsák őket a fehér telepeseknek szánt termékeny és könnyen megközelíthető földekről. Az indiánok kis rezervátumokba való áttelepítése szétrombolja törzsi szervezetüket és hagyományos életmódjukat.

[18]

1878. március 3.

Bulgária felszabadul a török uralom alól

A San Stefanóban 1878. március 3-án megkötött orosz-török béke értelmében Bulgária felszabadult az ötszáz évig tartó török elnyomás alól. Ez a nap 1988-tól hivatalos ünnep, 1990 óta pedig nemzeti ünnep.
Az ókorban Bulgária területét trák törzsek lakták, őket a görögök, majd a rómaiak követték. A Római Birodalom felosztásakor, 395-ben a terület Bizánc része lett. A türk bolgár törzsek, az ún. protobolgárok 680 körül Közép-Ázsiából érkeztek a Balkánra, ahol hamarosan összeolvadtak a szláv lakossággal. A szláv-bolgár állam 885-ben, I. Borisz herceg alatt vette fel a kereszténységet. Az önálló bolgár egyházat az első bolgár cár, Simeon (893-927) teremtette meg, aki a birodalom fényét számos templom építésével is emelte. Bevezették a szláv ábécét, amelyet két szerzetes, Cirill és Metód alkotott meg. A X. század végétől a hanyatlás jelei mutatkoztak, Bulgária bizánci uralom alá került. Az 1186-ban megalakult második bolgár állam is széttagolódott, a legyengült ország 1382-ben török uralom alá került, amely a függetlenség kivívásáig, 1878. március 3-ig tartott. Az akkor San Stefanóban megkötött békeszerződés minden bolgár területet független állam keretében egyesített, s ezzel létrejött a Macedóniát is magába foglaló Nagy-Bulgária. A későbbiekben a nagyhatalmak nyomására a szerződést felülvizsgálták, majd - Bulgária rovására - jelentősen módosították. Az első világháborúban Bulgária a központi hatalmak oldalán vett részt, ezért az 1919-es neuilly-i békeszerződés megfosztotta égei-tengeri kijárattól, Dél-Dobrudzsát Románia, Macedónia nagyobb részét Szerbia kapta. A II. világháború idején 1941-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A háború Bulgária számára is a szovjet csapatok megérkezésével ért véget. a keleti tömbön belül 1946-tól a Todor Zsivkov vezette Bolgár Népköztársaság az egyik leghűségesebb szovjet csatlósnak számított. Zsivkov 1989-es eltávolítása után Bulgáriában is demokratikus rendszer jött létre.

[19]

1880. március 3.

Megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda

A sajtó onnan szedte híreit, ahonnan tudta, gyakran egymásból másolták a lapok a híreket. Magyarországon a bécsi Correspondenz-Bureau tartott fenn irodát, ami már valóságos hírtovábbító hivatal volt. A miniszterelnökség egy tisztviselőn keresztül mindig tájékoztatta a lapokat, esetenként cikkeket jelentett meg, újságokat támogatott pénzzel, hogy a `hivatalos híreket` is közöljék. Ez azonban akadozó gyakorlatnak bizonyult. 1880. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként a Maszák Hugó és Egyesy Géza által alapított MTI. Eleinte belföldre továbbított híreket, de már 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhoz, a berlini Wolffhoz és a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány ugyan államosítja, később azonban részvénytársaságként működik, s állami monopóliumot kap a rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. 1950-ben végleg államosítják.

[20]

1883. március 3.

Az Egyesült Államok kongresszusa megadja az engedélyt három vasból készült cirkáló építésére

A polgárháború befejezése óta nem bocsátottak vízre új hadihajót. A tengerészet ereje 1865 óta csökkent, és a világon a tizenkettedik helyet foglalta el. A flotta most kezdődő céltudatos újjáépítése az imperialista gazdaság- és külpolitikát szolgálja. A haditengerészet feladata a kereskedelmi flotta védelme, amely megteremti a kapcsolatot a hazai termelés és a külső nyersanyagforrások, valamint a felvevőpiacok között. Az új csatahajóknak mindazonáltal támadó jellegük van.

[21]

1911. március 3.

Felépül a Párisi Nagy Áruház

A sok árucikkeket egyetlen helyen kínáló nagyáruházak példaadó modellje a Párizsban. 1869-ben megnyílt Bon Marché. Nálunk kezdetben a bazár töltött be hasonló szerepet. A Párisi Nagy Áruház a századforduló évtizedeinek egyetlen európai színvonalú nagyáruháza Budapesten. Előzménye Goldberger Sámuel szerény boltja a Rákóczi úton, amely 1892-ben nyílt meg. 148 alkalmazottat foglalkoztatott és több épületre kiterjedt, 1903-ban azonban teljesen leégett. A 14 ember halálával járt katasztrófa után a tulajdonos 1909-11 között az elegáns Andrássy úton, a Terézvárosi Casino épületének a helyén felépítette a modern, hétemeletes, szecessziós stílusú áruházt, mely ma a Divatcsarnok üzlete. A 400-500 alkalmazottat foglalkoztató áruház dísze a ma is látható Lotz-terem a festő freskóival. Fölötte 400 személyes étterem létesült, ahonnan jó időben szép kilátás adódott, télen a korcsolyázást kínáló tetősétányra lehetett kijutni. Öt személylift, saját villanyfejlesztő és belső telefonhálózat biztosította az áruházi szolgáltatások luxus színvonalát. A Párisi Nagy Áruház a két háború között olcsóságáról volt híres. Az 1929-33. évi gazdasági válság idején volt olvasható az a hírlapi hirdetése, miszerint: "Minden cikk 96 fillér". A Corvin Áruház árnyékában a Párisi ekkor már inkább a múltjával őrizte nagy tekintélyét.

[22]

1918. március 3.

Aláírják a breszt-litovszki békeszerződést

A központi hatalmak, Németország, Ausztria-Magyarország, Törökország és Bulgária 1918. február 18-án megindult újabb katonai előrenyomulásukkal arra kényszerítik Szovjet-Oroszországot, hogy március 3-án az ő feltételeik szerint kössön békeszerződést. Oroszország elismeri Finnország és Ukrajna függetlenségét, valamint a központi hatalmak február 9-én (I. 27.) Ukrajnával kötött különbékéjét. Elveszíti Lengyelországot, Litvániát, Livóniát és Észtországot, melyeket Németország és Ausztria-Magyarország száll meg. Az említett területek december óta - a szovjetek által meghirdetett önrendelkezési jog alapján - elszakadtak Szovjet-Oroszországtól; függetlenségi törekvéseiket Németország saját érdekei érvényesítése céljából támogatja. Ardahan, Kars és Batumi örmény területek török közigazgatás alá kerülnek, és Oroszország elveszíti Grúziát is. Egy augusztus 27-i pótszerződés Oroszországot 6 milliárd aranymárka összegű jóvátétel megfizetésére kötelezi. A breszt-litovszki békeszerződéssel Németország keleten eléri hódító háborús céljait.

[23]

1922. március 3.

Megszületett Hidegkuti Nándor olimpiai bajnok labdarúgó

1945-1958 között 68-szor volt válogatott, s az általa először játszott, úgynevezett hátravont középcsatár poszton 39 gólt szerzett. 1952-ben az olimpiai bajnok, 1954-ben a világbajnoki ezüstérmes csapat tagja volt. 1953-ban a híres londoni 6:3-as magyar győzelemmel végződött angol-magyar mérkőzésen három gólt lőtt. Klubcsapatában, az MTK-ban 14 év alatt háromszor (1951, 1953, 1958) nyert bajnokságot. Visszavonulása után számos hazai és külföldi (olasz, egyiptomi, dubai) csapat edzőjeként is sikereket ért el. Az olasz Fiorentinával 1960-61-ben megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját, a Győri ETO-val 1963-ban magyar bajnok, majd az egyiptomi Al-Ahly Nationallal ötszörös ottani bajnok lett. 1996-97-ben Alexandriában tanácsadóként dolgozott. Megkapta a Magyar Örökség-díjat és a FIFA Fair Play-díját. 2001-ben a Nemzeti Labdarúgó Akadémia tanácsadó testületének tagjává nevezték ki. Halála (2002. február 14.) után róla nevezték el az MTK labdarúgó stadionját.

[24]

1945. március 3.

Megalakul a Magyar Radikális Párt

Budapesten Csécsy Imre elnökletével megalakul a Magyar Radikális Párt

[25]

1957. március 3.

Meghal Kasztner Rezső, a II. világháborúban a magyarországi ún. Mentőbizottság alelnöke

A két világháború között Kolozsváron ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolása után került Budapestre. Az ország német megszállása után, amikor a magyarországi zsidóság végveszélybe került, neki sikerült - természetesen pénzért - 1684 kiválasztott üldözöttet kimenteni és 1944. június 30-án a szinte biztos halál elől vonaton Svájcba menekíteni. Az ún. Mentőbizottság tagjaként közreműködött a legtehetősebb zsidó családok tagjainak a Gestapo segítségével történt kimenekítésében is. Ennek az ára viszont magyarországi vagyonuk német kézbeadása lett. (Így lett például Weiss Manfréd csepeli gyáróriásából Hermann Göring Werke.) A magyar hatóságok a háború után komolyan foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy kollaborálás címén vádat emelnek a `Mentőbizottság` és a Zsidó Tanács vezetői ellen. Kasztner végül 1947-ben Palesztinába települt át, majd hamarosan befolyásos személyiség lett az izraeli Munkapárt egyik elődjének tekinthető baloldali Mapai tömörülésben. Egy jobboldali politikus azonban feljelentette, és a nácikkal való együttműködés vádjával 1955-ben elítélték. Ő természetesen fellebbezett, de a felmentő ítéletet (amely 1958-ban született meg), már nem érhette meg: 1957. március 3-án egy `önkéntes ítéletvégrehajtó` a tel-avivi Amsterdam utcában meggyilkolta. Izraelben és a nyugat-európai zsidóság körében ma is éles vita folyik arról, hogy az egykori Mapai-aktivista hős volt-e vagy áruló. Az utóbbiak a holokauszt poklában elpusztult milliókat szembesítik a néhány ezer - elsősorban vagyonuk révén - megmenekült szerencsésebbel.

[26]

1975. március 3.

Felállítják Károlyi Mihály szobrát

A szerencsétlen sorsú köztársasági elnököt a Horthy-korszak 1918-1919-es szerepe, liberális és köztársasági nézetei miatt, a proletárdiktatúra pedig `polgári` volta miatt tagadta ki. A polgári radikális eszmék és a 20. századi forradalmak polgári vonulatának pozitív újra értékelése eredményezte Károlyi Mihály szobrának, Varga Imre alkotásának felállítását a Parlament mellett. A szobor a rejtett politikai pluralizmus egyik szimbóluma lesz.

[27]

1980. március 3.

Meghal Kardos László

Kardos László, a NÉKOSZ volt vezetőjének temetésén nagy számban jelennek meg a magyar demokratikus értelmiség különböző áramlatainak képviselői.

[28]

1983. március 3.

Koestler öngyilkos lesz

Londonban Arthur Koestler író feleségével együtt öngyilkosságot követ el.

Bezár