Hatezer éves kerámiák motívumait hasznosítja a divatipar

Fotó: chinadaily.com.cn

A 22. Kínai Nemzetközi Kulturális Ipari Vásáron hivatalosan is elindított kezdeményezés rendhagyó módon ötvözi a régészeti örökségvédelmet az iparművészettel. A stratégiai megállapodást a Csengcsou Yishow üzemeltető vállalat, a honan tartománybeli Szanmenhszia Miaotikou Múzeum, valamint Csang Ji-csao divattervező írta alá. A projekt elsődleges célja, hogy az intézmény gyűjteményében őrzött, az i. e. 4. évezredből származó régészeti leletek formavilágát átültessék a modern ruhatervezésbe, ezáltal a szélesebb közönség számára is kézzelfoghatóvá téve az őskori esztétikát.

A múzeum névadója, a Miaotikou régészeti lelőhely a Kína középső síkságain virágzó Jangsao-kultúra (i. e. 5000 – i. e. 3000) technológiai és művészeti csúcspontját képviseli. A Sárga-folyó középső folyásánál kialakult neolitikus civilizáció legismertebb hagyatéka a rendkívül finom kidolgozású, vöröses alapra fekete és sötétbarna pigmentekkel festett kerámia.

Az agyagedényeken megjelenő absztrakt, ismétlődő geometriai minták – különösen a jellegzetes virágszirom- és félholdmotívumok – nemcsak az akkori közösségek fejlett szimbolikus gondolkodásáról és természetfelfogásáról tanúskodnak, hanem a korai kínai képzőművészet alapköveinek is tekinthetők.

Tien Kaj, a Honan Múzeum korábbi igazgatója a projekt bemutatóján hangsúlyozta: a régészeti feltárások bizonyítják, hogy a Miaotikou-típusú festett kerámiák mintázatai az őskorban hatalmas területen terjedtek el Kínában. Ezek a díszítőelemek mélyreható hatást gyakoroltak a Sárga-folyó medencéjének és a távolabbi régióknak a történelem előtti kultúráira is.

A szakember rámutatott, hogy a motívumok elterjedése jóval több puszta dekorációs stílusirányzatnál; egyfajta kora őskori információs hálózatot és mélyen gyökerező kulturális identitást jelképeznek. Véleménye szerint az örökségvédelmi intézmények feladata ma már nem korlátozódhat a műtárgyak passzív kiállítására, hanem a történelmi esztétikát a modern élet részévé kell tenniük.

A kollekciók tervezéséért felelős Csang Ji-csao szerint az évezredes régészeti leletek vizuális elemeinek ruházati cikkekbe történő beépítése az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz a hagyományos kultúra társadalmi megismertetésére. A Jangsao-kultúra absztrakt szirommotívumai szerkezetileg is jól illeszkednek a modern divatesztétika elvárásaihoz.

A jövőben további iparági partnerek bevonásával bővülő kooperáció új távlatokat nyit a kulturális termékek fejlesztésében, miközben tudományosan hiteles, mégis innovatív formában népszerűsíti Kelet-Ázsia legkorábbi agyagművészeti emlékeit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején