Háromszáz évig álltak háborúban az észak-amerikai telepesek és az indiánok
2024. december 1. 16:05 Múlt-kor
Korábban
Jakab király városa
1606 végén a Virginia Company of London kiváltságlevelével egy három hajóból – Susan Constant, Discovery, Godspeed – álló flotta, fedélzetén száz telepessel vágott neki a kissé hosszúra nyúlt, 5 hónapig tartó útnak, hogy aztán 1607 tavaszán megérkezzen az Újvilág partjaira, a mai Virginia magasságában.
Cape Henry-nél szálltak partra, de – biztonsági megfontolásból – további mintegy 60 kilométert tettek meg a szárazföld belseje felé, míg végül egy félszigeten telepedtek le, s egy folyó partján alapították meg – I. Jakab angol király tiszteletére – Jamestown gyarmatát. A gyarmatosítók egy, a közelben élő virginiai indián törzsek által be nem népesített helyen vertek tábort, ami nem volt véletlen: a kolónia messze feküdt a művelhető mezőgazdasági területektől, a folyó enyhén sós vize ihatatlan volt, a szúnyogok pedig sok bosszúságot okoztak.
Póheten férfi íjjal
Az angolok – csakúgy, mint Roanoke-on – Jamestownban is gyorsan függővé váltak az indiánoktól. John Smith kapitány, a telepesek vezetője (1608-1609) a bennszülöttek mindennapjairól a következőket írta:
„A férfiak halászattal, vadászattal és harcokkal töltik idejüket, minden más férfi és női munkát elutasítanak, ami annak az oka, hogy a nők sokat dolgoznak, míg a férfiak sokat henyélnek. A nők és a gyermekek intézik el a maradék munkát: gyékényt fonnak és kosarakat, edényeket és mozsarakat készítenek, kukoricát ültetnek és zúznak, kenyeret sütnek, elkészítik az ételeiket, és minden ilyesféle terhet maguk cipelnek.”
Pocahontas megmenti John Smith életét egy színezett metszeten
Amikor John Smith és néhány bizalmasa megtámadtak egy falut, hogy kukoricát lopjanak, az angolok vezetőjét a póheten harcosok fogságba ejtették. A legenda szerint a póheten törzsfőnök lánya, Pocahontas mentette meg az életét, mikor elé vetette magát és megakadályozta a kivégzését.
„A kivégzésem percében Pocahontas a saját fejét kockáztatta, hogy megmenthesse az enyémet; és nem csak ennyit tett, de arra is rábeszélte apját, hogy engem biztonságban visszakísérjenek Jamestownba” – írja úti beszámolójában az angol felfedező, aki súlyos sérülése miatt 1609-ben kénytelen volt visszahajózni Angliába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- A halál balvanói alagútja tegnap
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony tegnap
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát tegnap
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába tegnap
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 2024.12.26.
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 2024.12.26.
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 2024.12.26.
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 2024.12.26.