Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai
2022. március 13. 15:58 Múlt-kor
Alighanem mindannyian hallottunk már Pompeji pusztulásáról, amely a világtörténelem egyik leghíresebb vulkánkitörése során, i. sz. 79-ben következett be. Legismertebbé talán az az eljárás tette, amelynek során a vulkánkitörés áldozatainak a maradványait gipsszel öntötték ki, amely egyedülálló módon teszi emberközelivé a Vezúv közelében élő rómaiak utolsó perceit. Pompejit évszázadok óta kutatják, az újabb és modernebb technológiák segítségével pedig még többet tudhatunk meg az elpusztult városról.
Lakomajelenetet ábrázoló freskó a Szerelmesek háza néven ismert épületben
Korábban
A halálos Vezúv
Pompeji, és a térség már nagyon régóta lakott terület volt, a legkorábbi ismert település az i. e. 7-6. századból származik. Előbb a görögök gyarmatosították, majd az etruszkok uralma alá került, hogy a görögök visszavegyék tőlük, végül pedig a szamniszok foglalták el, akiket a felemelkedő Róma az i. e. 4. században több háborúban vert le.
Pompeji szerepet kapott még a római köztársaság polgárháborúiban is, amikor Sulla csapatai megostromolták, majd a diktátor a saját veteránjait telepítette le a környéken, és ezt követően a városra viszonylag békés évtizedek köszöntöttek.
A császárkorban a közeli Misenumban a római hadiflottának épült egy bázisa, ami azért jut jelentős szerephez, mert idősebb Plinius volt a parancsnoka i. sz. 79-ben.
A Vezúv kitörése idején Pompeji már egy virágzó, körülelül húszezer fős város volt, amelyet azonban súlyosan megrongált az i. sz. 62-ben történt földrengés.
Az ismétlődő földmozgások miatt a károk helyreállítása nem haladt túl gyorsan, de a várost a tizenöt évvel későbbi kitörés teljesen elpusztította. Köszönhetően az ifjabb Pliniusnak, a természeti katasztrófa leírása egy szemtanú beszámolójából maradt fent.
Karl Brjullov: Pompeji utolsó napja (1830-1833)
Ifjabb Plinius az ismert római történetírónak, Tacitusnak címzett leveleiben leírta például azt, hogy a vulkánkitörésben könnyű és lyukacsos kövek lepték el a környéket, lombos fenyő alakú felhőt lövellt ki a Vezúv, és elmeséli nagybátyja halálát is, amelyet a mérges gázok okoztak.
A város lakosságának jelentős része odaveszett a vulkánkitörésben. Egy részük bezárkózott a házába, ám a várost elárasztó vulkáni kő és hamu súlyától a házak egyszerűen összeomlottak, míg másokat menekülés közben ért a halál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Jeruzsálem kálváriája a középkorban, avagy így vesztették el a keresztesek a Szent Várost
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja
- Arábiai Lady: Gertrude Bell a Közel-Keleten
- Rómával is szembeszegült Palmüra legendás királynője, Zénobia
- Okosbombák és olajtüzek kísérték a világ első élőben közvetített háborúját
- Már 7000 évvel ezelőtt is együtt sörözhettek őseink
- Ismét hajdani pompájában látható a Közel-Kelet legnagyobb mozaikpadlója
- Egy bronzkori város felett szétrobbanó üstökös vagy meteorit ihlethette a bibliai Szodoma történetét
- Hat évszázad iszlám uralom köszöntött Jeruzsálemre az 1244-es ostrom sikerével
- A Franco-rezsim által elkobzott műkincsek ügyében nyomoz a madridi Prado múzeum tegnap
- Sokáig úgy tűnt, átok lengi körül a Panama-csatorna építését tegnap
- Pásztortudással, tánchagyományokkal és úrihímzéssel bővült szellemi kulturális örökségünk jegyzéke tegnap
- A Britanniai Flotta működésére szolgálhat bizonyítékul a most talált horgony tegnap
- Fa Nándor életébe is kerülhetett volna az első magyar földkerülő vitorlásút tegnap
- A Nemzeti Múzeumban láthatók a világ legkiválóbb sajtófotói tegnap
- Madagaszkár magyar királyáról neveztek el teret Budapesten tegnap
- Amikor egyetlen higgadt ember mentette meg a világot az atomháborútól tegnap
