Ettől a hét mitológiai szörnytől a ma embere is rettegne
2023. április 30. 09:55 Kulcsár Ádám
A mitológiai lények egyszerűen, mégis mélységében mutatják be az egyes kultúrák tagjainak csontig hatoló félelmeit. Betekintést nyújtanak abba, hogy a régmúlt korokban miként látták a világot, mitől rettegtek, ha éjjel zajra ébredtek. Az ősi skandinávok a tenger mélyén rejtőző szörnyetegtől, az ókori görögök különféle hibrid lényektől, a koreaiak egy rizsből gyúrt, Godzilla-szerű teremtménytől, míg az indiánok ősei a falánk, kannibál szellemtől rettegtek.
Korábban
Khimaira, a tüzes torkú
„Ez nem földi, de isteni sarj volt, kecske középütt, sárkány hátul, elől meg oroszlán, s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón” – olvashatjuk Homérosz Iliászában, amely a legkorábbi irodalmi hivatkozás a Khimairáról, a különféle vadak őrült, egybeforrt rémképéről.
Az oroszlán testű, nőstényként hivatkozott teremtménynek háta közepéből groteszk kinövésként emelkedett ki egy kecske feje, farka pedig fényes pikkelyekkel volt borítva, amely egy mérges kígyó fejében végződött.
A középső kecskefej képes volt lángot okádni, amellyel a görög mitológia szerint azonnal hamuvá tudott változtatni egy embert.
Az ősi történetek alapján a Khimaira a száz kígyófejjel rendelkező szörnyeteg, Tüphón és a nimfaarcú, kígyótestű Ekhidna gyermeke volt. Testvére volt Hüdra, egyes elbeszélések szerint pedig a Szfinx is.
Elképzelhető, hogy a bizarr lény a hettita kultúrából származott, és onnan kölcsönözték a görögök. A Kis-Ázsiát elfoglaló, Egyiptommal is hadakozó vaskori nép fiai még sasszárnyakkal ábrázolták, a feje pedig egy nőé volt.
A görög kultúra idővel kiszorította a hettitát a térségben, azonban könnyen átvehetett belőle több elemet is, egyszersmind félelmetesebbé alakítva a három állat erejét egy testben egyesítő lényt.
A Khimairával – amelyet a görögökön kívül az etruszkok és az Indus-völgyi civilizáció tagjai is ábrázoltak különféle kerámiákon – hősök sora szállt szembe, hogy bizonyítsa rátermettségét.
A szörnyetegről szóló leghíresebb történet Bellerophóné, aki a szárnyas ló, Pégaszosz hátán szállt szembe vele Lükia királyának parancsára. Bellerophónnak sikerült egy lándzsát átszúrnia a lény torkán, mielőtt az tüzet lövellhetett volna ki szájából. A lény gyomrában a tűz olyan égető volt, hogy megolvasztotta a hős lándzsáját, így a torka feltelt olvadt fémmel, aminek következtében megfulladt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
