Szent Miklós erszényeire utalhat a zálogházak szimbóluma

Szakértők szerint a jelkép eredeti formájában egy fekete címermezőben elhelyezett három aranyérme lehetett, amelyeket aztán a figyelem hatékonyabb felkeltése érdekében egy háromdimenziós cégérré, gömbökké alakítottak át. Bár a szimbólum pontos származása napjainkig sincs pontosan tisztázva, de a legtöbb kutató a Mediciekhez, a középkori Firenze nagy hatalmú bankárcsaládjához köti azt.

Forrás: Wikipedia / Kim Traynor / CC BY-SA 3.0

Egy, a Mediciek által akkoriban szívesen terjesztett legenda szerint egy Nagy Károly kíséretéhez tartozó Medici egy alkalommal három, kővel teli erszénnyel ölt meg egy szörnyű óriást. A későbbi cégér ennek a küzdelemnek az emlékét őrzi. (Hogy miképp került az először a XIII. században említett Medici család egyik tagja a VIII–IX. században uralkodó frank császár szolgálatába, arról a legenda sejtelmesen hallgat.) Egy másik elmélet Lombardiához, illetve az innen elszármazott lombard pénzváltókhoz köti a három aranygömböt.

Egy harmadik elterjedt magyarázat Szent Miklós mürai püspök legendáját idézi fel. E hagyomány szerint az egyházatya három erszény arannyal segítette egy szegény család három lányának kiházasítását. Szent Miklósnak egyébként további kapcsolata is van a zálogházakkal: az illatszerészek, a pálinkafőzők és a tengerészek mellett máig ő a zálogházak védőszentje is.

Szent Miklós, a zálogházak védőszentje

Isteni jelkép

A méloszi Aphrodité (ismertebb, latinos nevén a milói Venus) Kr. e. 130 körül készült egy Kr. e. 4. századi görög szobor alapján. Az értékes műalkotásra 1820-ban bukkant rá egy földműves az égei-tengeri Mílosz szigetén, innen származik közismert elnevezése is. A török hatóságoktól Jules Dumont d’Urville francia tengerésztiszt közbenjárására vásárolta meg de Rivière márki, a francia nagykövet. Egy évvel ezt követően került a párizsi Louvre-ba, ahol ma is megtekinthető.

Forrás: Wikipedia / Livioandronico2013 / CC BY-SA 4.0

A szobor már eleve letört karokkal és sérült talapzattal került elő a földből. Egy, a szobor közelében talált kartöredék valószínűleg hozzá tartozott, de végül sosem került sor az alkotás rekonstrukciójára. A legszélesebb körökben elterjedt vélemény szerint az istennő eredetileg a Parisztól kapott aranyalmát tartotta az egyik kezében. A hipotézis éppen ezért egy szójáték alapjául is szolgálhatott: a szobor otthonául szolgáló sziget ógörög neve, Mélosz, ugyanis magyarul almát jelent.

Az idén 250. születésnapját ünneplő Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) 1957-ben választotta logójának főszereplőjéül az egyik legismertebb antik szobrot. A mára feledésbe merült nevű művész által tervezett szimbólum a cég átfogó, évszázadokon átívelő, művészettel kapcsolatos tevékenységére utal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban