Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
2015. november 9. 08:18
Korábban
Gyönyörök kertje – a prostitúció
„A hetérákat a gyönyör miatt tartjuk, az ágyasokat, hogy kiszolgálják napi szükségleteinket, a feleségeket pedig azért, hogy törvényes gyereket szüljenek nekünk és hű házvezetőink legyenek.” – kategorizálta a nőket Démoszthenész i.e. 4. században. Mivel a férfiak feleségeiket nem tekintették testi-lelki társaiknak, boldogságuk forrását máshol kellett keresniük. A nemi vágyak kielégítésének legegyszerűbb módját a pornék, vagyis a közönséges prostituáltak szolgáltatásainak igénybe vétele jelentette. A legtöbb esetben még görögül sem beszélő, rabszolgasorban tengődő örömlányok általában férfi kerítők alkalmazottaiként tevékenykedtek, de egy gazdag hetéra irányítása alatt is állhattak. Általános gyakorlat volt, hogy a kiöregedett, netán elszegényedett anya családi vállalkozás keretén belül lányait is megtanította a mesterség fortélyaira.
A szümposzionok (lakomák) állandó vendégeinek számítottak a pornéknál jóval magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó művelt luxusprostituáltak, a hetérák. Örömlányokat futtató vállalkozóktól bérelték ki őket egy-egy éjszakára, és tánccal, szavalással, hangszeres zenével, valamint szellemes beszélgetésekkel mulattatták a férfitársaságokat. Sokan közülük ünnepelt hírességek lettek. Rhodópisz, Laisz, vagy Praxitelész Aphrodité-szobrához modellt ülő Phrüné az ókori Görögország legismertebb személyiségei közé tartozott.
A férjek az örömlányok szolgáltatásait olykor nem csak egy-egy éjszakára vették igénybe. Gyakori volt, hogy ágyast (pallakét) tartottak, akit házasságkötés nélkül maguk mellé vehettek a háztartásba. A kapcsolatból származó gyerekek nem lehettek athéni állampolgárok, ugyanis a pallakék általában a bevándorlók közül kerültek ki. Az egyetlen kivételt Periklész kivételezett szeretője, Aszpaszia jelentette. A rendkívül csinos és szellemes milétoszi születésű ágyas olyan politikai befolyásra tett szert Athénban, hogy Periklésztől született fiát teljes jogú athéni polgárrá avatták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.