Elhunyt az 1956-os forradalmat megörökítő Erich Lessing

A Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) közlése szerint „Erich Lessinggel nemcsak egy kiemelkedő és sokoldalú művészt veszít a világ, hanem egy rendkívüli embert, egy kortárs szemtanút, egy éles szemű megfigyelőt”. Lessing 1923-ban született Bécsben. 1939-ben emigrált Palesztinába, Haifában rádiótechnikát tanult, majd pontytenyésztőként dolgozott egy kibucban. Első kameráját 13 évesen kapta, majd amikor felnőttként is visszatért hobbijához, óvodai és strandfotósként keresett pénzt. A második világháború idején a brit hadsereg alkalmazta fotográfusként.

Lessing megörökítette a II. világháború utáni Európa politikai eseményeit. Különösen sokat dolgozott a volt szocialista országokban, és végigfényképezte az 1956-os magyar forradalmat is. Az 1956-ban Magyarországon készített felvételei közül többet később megvásárolt a Magyar Távirati Iroda. Ezek a fotók hiánypótló képek, hiszen a hírügynökség archívumából az 56-os képanyag egy részét a Belügyminisztérium annak idején elvitte.

A 2007-ben megvásárolt 25 felvétel között számos különleges darab van: az egyik fotón például Nagy Imre az unokájával látható. Hiánypótló képnek számít az a Corvin-közben készült felvétel, amelyen Kossuth-címert fest egy férfi egy teherautó oldalára, és kuriózum az a felvétel is, amelyen szovjet zászlókat égetnek. Lessing az 1956-os forradalom és szabadságharc idején végzett munkájáért megkapta az amerikai művészeti szerkesztők díját, 1996-ban pedig Nagy Imre Emlékplakettel is kitüntették.

A háborút követően az Associated Press amerikai hírügynökségnek és a legendás Magnum ügynökségnek is dolgozott. Képein megörökítette Charles de Gaulle francia köztársasági elnök algériai látogatását, az osztrák államszerződés aláírását a bécsi Belvedere balkonján. Később elsősorban zenészeket, költőket és más ismert személyeket fotózott. Világhírűvé váltak politikusokról, például Eisenhowerről és Hruscsovról, valamint művészekről, például Herbert von Karajanról készített portréi.

A digitális fotózással sohasem tudott megbarátkozni. „Mindig visszatérek az analóghoz” – mondta egy interjújában. „A digitális kamerával dolgozó fotós azt emeli ki, amire neki vagy főnökének abban a pillanatban szüksége van. A tárhely drága, a legtöbbet kitörlik. Kezdünk a dokumentációs szükségállapot idejében élni” – fogalmazott. Ezért is nyitotta meg 89 éves korában, 2012-ben bécsi belvárosi galériáját, amely tematikus kiállításokon mutatta be 70 évnyi munkájának felvételeit. A galériát néhány hónapja zárták be. Lessing több tízezer felvételt készített, amelyeket több mint 60 könyvben és számtalan kiállításon láthatott és láthat a közönség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban