Egykor pimasz pucérkodásával dühítette az erkölcscsőszöket a női szexikon, Brigitte Bardot

Dicsér és kritizál

A színésznő magánéletében is szenvedélyes volt. Sok férfi élvezhette bájait, és még többel hozták hírbe. Férjei sorában Vadimot után a színész Jacques Charrier következett, akitől 1960-ban fia született. Később három évre Günter Sachs német milliomos playboy hitvese lett, 1992 óta Bernard d’Ormale szélsőjobboldali politikus felesége.

Utolsó filmjét, a Don Juant 1973-ban forgatta, azóta minden idejét az állatvédelemnek szenteli. Gyermekkora óta vannak állatai, szavai szerint az állatok szeretete mentette meg, ha mélyponton volt, és állatvédőként ezt szeretné viszonozni.

1986-ban létrehozta a Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt, amelynek ma is fáradhatatlan aktivistája. Az állatok védelmében nem ismer lehetetlent, ezreket mozgósított a bikaviadalok ellen, eutanáziától mentett meg elefántokat, tiltakozott az amerikai medve- és a japán bálnavadászat, a bukaresti kóbor kutyák lemészárlása ellen, csípős nyelvvel bírál politikusokat és pályatársakat egyaránt.

Egy tavalyi nyilatkozata szerint a mai színésznőket csúnyának, rosszul öltözöttnek tartja, hiányzik belőlük az elegancia, nem ébresztenek álmokat. „Szerencsére velünk van még Catherine Deneuve, aki továbbra is csodálatos. Kár, hogy bundát hord! Számomra olyan ez, mintha egy tömegsírt hordanánk a vállunkon” – dicsért és kritizált egyszerre.

Visszavonulása óta közéleti szereplésével borzolja a kedélyeket: támogatja az eutanázia legalizálását és az öngyilkossághoz való jog elismerését. Nyilatkozatai miatt vádolták fajgyűlölettel és idegenellenességgel, ezzel kapcsolatban már többször is elítélték, legutóbb Réunion lakosait nevezte kannibáloknak. 

Brigitte Bardot neve mítosz, nevét dalokban énekelték meg, hajót neveztek el és könyvet írtak róla, Saint-Tropez-ban szobra áll, és még ma is minden vele kapcsolatos információ hírértékű a világsajtóban. Legnagyobb vágya, hogy elérje a muszlimok és a zsidók által Franciaországban is szokásos rituális állatölés hagyományának betiltását, valamint a lóvágóhidak bezárását.

Ezekben az ügyekben rendszeresen fordul a hivatalban lévő francia elnökökhöz, 2018-ban Emmanuel Macrontól – aki az év folyamán fogadta őt – karácsonyi „csodaként” a vágóhidak bekamerázását és a Franciaországot szerinte állatirtó szórakozóhellyé változtató vadászat elleni harcot kérte.

1. Mezítlábas tánc az asztalon
2. Dicsér és kritizál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán