2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy rocksztáranyuka mentette meg az Apollo–13 űrhajósainak életét

2023. február 14. 16:04 Múlt-kor

Ötödikesként már pénzért csinálta meg társai helyett a matekházit, felnőttként pedig műholdak és ballisztikus rakéták vezérlőrendszereit tervezte meg. A félresikerült Apollo–13 misszió űrhajósai is neki köszönhették életüket, a közvélemény azonban főként – ha egyáltalán – a népszerű zenész és színész Jack Black édesanyjaként ismeri Judith Love Cohent.

Judith Love Cohen
Judith Love Cohen az Atlas / Able műholddal, 1959. (kép forrása: Wikimedia Commons)

A lány, aki matematikát akart tanulni

Kamaszként Judith Love Cohen a gimnázium karriertanácsadójához fordult útmutatásért jövőjét illetően, kijelentve, hogy legnagyobb szerelme a matematika. A tanácsadó a kor valóságába rántotta vissza: „Szerintem egy jó leányiskolába kellene menned, ahol megtanítják, hogyan legyél igazi hölgy.”

Cohen azonban nem hagyta magát meggyőzni. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) mérnöki karán tanult, és tudásával a félresikerült Apollo–13 misszió űrhajósait is megmentette. Habár fia, Jack Black kétségtelenül a család leghíresebb tagja, az anya története alighanem az övéhez mérhető jelentőséggel bír.

Judith Love Cohen igen korán a csillagok felé fordította tekintetét. Az 1933. augusztus 16-án született lány eleinte csupán álmodozott arról, hogy csillagász lesz, mivel még sosem hallott egyetlen nőről sem, aki ezzel foglalkozott volna.

„A lányok nem csináltak ilyesmit” – emlékezett vissza később. „Az egyetlen eset, amikor láttam egy nőt bármi érdekessel foglalkozni, az volt, amikor lett egy matektanárom, aki nő volt. Úgy döntöttem, rendben, akkor matektanárnő leszek.”

Otthon az édesapjával töltötte a legszívesebben idejét, aki hamutartók segítségével magyarázta el neki a geometria bonyodalmait. Ötödikes korában már pénzért készítette el osztálytársai házi feladatát matematikából. A gimnáziumot követően pedig a tanácsadó véleményére fittyet hányva a Brooklyni Főiskola matematika szakára ment.

Itt aztán beleszeretett egy újabb tárgyba, a villamosságtanba, valamint egy hallgatótársába, Bernard Siegelbe, akihez néhány hónap ismeretség után feleségül is ment.

A pár Kaliforniába költözött, ahol Cohen három gyermek – Neil, Howard és Rachel – felnevelése mellett tanulmányait is tovább folytatta. „Szerette, ha van mivel foglalkoznia” – mondta később Neil Siegel.

1957-ben elvégezte a USC villamosmérnöki szakát, és állást kapott a TRW nevű cég Űrtechnológiai Laboratóriumánál. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az első amerikai interkontinentális ballisztikus rakétákat, az évtized végére pedig már a NASA alvállalkozójaként egyre fejlettebb űrhajókon dolgoztak. Cohen úgy érezte, valóra vált a gyermekkori álma: „Végre azt csinálhattam, amit tízéves koromban akartam” – mondta el később.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Jack Black a Kung Fu Panda 2 premierjén, 2011. (kép forrása: Wikimedia Commons / Eva Rinaldi / CC BY-SA 2.0)A Minuteman II interkontinentális ballisztikus rakéta tesztkilövéseA NASA houstoni küldetésirányító terme az Apollo–13 misszió idején, 1970.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár