Egy ikonikus némafilmkarakter ihlette Batman főellenségének gonosz mosolyát
2018. december 6. 14:54 Múlt-kor
A mára világszerte ismert Batman képregénysorozat egyik legikonikusabb gonosztevője a Joker névre hallgató, bohócszerű bűnöző, aki tréfás módon igyekszik túljárni a főhős eszén, és betegesnek tűnő, vicsorító mosolyával nyugtalanítja az olvasót. A karakter a képregény legelső, 1940-es kiadása óta részét képezi a Batman-univerzumnak. Tekinthető az azonos nevű francia kártya életre kelt másának is, azonban ennél jóval több van megalkotása mögött.
Korábban
Joker eredete a némafilmek koráig nyúlik vissza, főként az úgynevezett „német expresszionizmus” irányzatában gyökeredzik. Az e stílusban készült (nem feltétlenül német gyártású) filmek túlzó stílusukról és sötét témáikról voltak nevezetesek. Egy ilyen filmnek, az 1928-as „A nevető embernek” köszönhet talán a legtöbbet Joker karaktere.
Az azonos című 1869-es Victor Hugo-regény alapján készült „A nevető ember” fő férfi szereplője, Gwynplaine igazi meggyötört lélek, akinek arcát – apja tetteiért való büntetésül – II. Jakab angol király szándékosan eltorzíttatta, ezáltal egész hátralevő életében egy széles, őrült mosolyt volt kénytelen viselni. A filmet Paul Leni rendezte, Gwynplaine alakját pedig a szintén német Conrad Veidt alakítása tette halhatatlanná.
Már első ránézésre feltűnő a hasonlóság Veidt filmbéli külseje és Joker hagyományos ábrázolása között. Amikor a képregény alkotói, Bob Kane, Bill Finger és Jerry Robinson a tréfakedvelő antagonista személyén dolgoztak, egy sor különféle inspirációt felhasználtak, azonban végül a Veidt által alakított Gwynplaine volt az, amely mindezeket összefogta. Természetesen nem teljesen tiszta, hogy pontosan kinek milyen ötletei voltak, de „A nevető emberrel” Finger hozakodott elő, a nevet pedig az ekkor 17 éves Robinson találta ki – az ő első rajzai azonban a játékkártyán ábrázolt udvari bolondra hasonlítottak leginkább.
A későbbiekben Robinson a Joker egyedüli alkotójaként igyekezett feltüntetni magát – hasonlóan ahhoz, ahogy Kane saját magát a Fingerrel közösen kitalált Batman kizárólagos atyjaként. Annyi azonban bizonyos, hogy egy Kane-nel készült 1994-es interjúban elhangzik: „Bill Fingernek volt egy könyve, amelyben volt egy kép Conrad Veidtről, és megmutatta nekem, és azt mondta: „Itt van a Joker.”
Batmanhez hasonlóan Joker is többféle inkarnációt élt már meg, az egyszerű bolondos bűnözőtől a pszichopatáig. Veidt szerepe kapott egy apró főhajtást 2005-ben, amikor Ed Brubaker és Doug Mahnke elkészítette a „Batman: A nevető ember” című képregényt, továbbá a 2008-as „A sötét lovag” című, Christopher Nolan rendezte film is tartalmazott áthallásokat Gwynplaine karakteréből: a Joker mosolya e filmben Hugo regényének főszereplőjééhez hasonlóan részben egy vágásnak köszönhető, nem csupán elmebetegségének. A rajzolók, színészek és írók változnak az évek során, de Veidt alakítása elválaszthatatlan maradt a Joker-karaktertől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
