Csak 15 perc szex jutott a bakáknak az 1. világháborús bordélyokban

Növekvő igény, kevés bordély

Az első világháború sok millió férfit kiszakított a társadalomból, a frontokon kialakult évekig tartó állóháború pedig komoly fegyelmi problémákat okozott. A katonai bordélyházak felállításával, a rendszeres orvosi ellenőrzéssel és a világtörténelem egyik legnagyobb felvilágosító kampányával a hadvezetés elsődleges célja a nemi betegségek terjedésének megakadályozása, a katonák egészségének és ezáltal a hadsereg harcképességének megőrzése volt.

Balla Tibor hadtörténész-levéltáros A Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai című előadásában arról beszélt, hogy az első világháborúban a hadseregek központilag is törekedtek a szexuális szolgáltatás szervezett keretek közé szorítására.

A hadvezetés a háború idején terjedő nemi betegségek elleni védekezésként elrendelte a tábori és tartalék bordélyok létrehozását, amelynek célja a frontkatonák egészségének megőrzése és a nagyobb járványok elkerülése volt. Mint fogalmazott: a probléma súlyát jól jelzi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztériumában a tábori bordélyügyeknek is volt vezetője. A szervezeti szabályzat 1915 nyarától volt érvényben. A bordélyokat sorszámmal látták el, és a tábori hadsereg részei voltak. Minden gyalogos- és lovashadosztály-parancsnokságnál 1-1 tábori, a fontosabb hadtápállomásokon, várakban pedig tartalék bordélyokat hoztak létre.

Minden tábori bordély élén egy madame és egy tisztviselő, illetve igazgató állt – fejtette ki Balla Tibor. A prostituáltaknak két típusa volt: a tiszti, illetve 1. és 2. osztályú legénységi örömlányok. A tiszti örömlányok 30, 60, 90, illetve 120 (ennyi "járt" a tábornokoknak) perces légyottokat teljesítettek, a szabályzat értelmében naponta legfeljebb hatot. Ezzel szemben az altiszteket, illetve a legénységet kiszolgáló 1. és 2. osztályú örömlányoknál az együttlét negyedórában volt maximálva, és a szabályzat szerint naponta legfeljebb 12 aktus volt engedélyezett, ám ez a gyakorlatban inkább 30 körül mozgott, de 100 is lehetett. A prostituáltak tarifája különbözött: míg a tiszti örömlányok 10 koronát vihettek "haza", addig a legénység igényeit kiszolgálók kénytelenek voltak 3-4 koronával beérni, amit a katona természetesen a zsoldjából fizetett (az óvszer 20 fillérbe került).

1. Növekvő igény, kevés bordély
2. Uniformis a kéjhölgyeknek
3. Nemi betegség a frontszolgálat ellen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?