Huszonöt éve mutatták be a Holocaust-sorozatot Németországban
2004. január 22. 09:00
Huszonöt évvel ezelőtt a Holocaust című amerikai tévésorozat megtörte a jeget: az elfojtás és elhallgatás évtizedei után egyszeriben az egész német nemzet szembesült a náci diktatúra rémtetteivel és a zsidók megsemmisítésével
Korábban
Zsidó család kilakoltatása Amszterdamban |
Az összesen hat órás, négyrészes film után ezerszámra érkeztek megrendülést és együttérzést tolmácsoló telefonok és levelek a művet vetítő tévétársaságokhoz.
A német napilapokban, folyóiratokban, a televízióban és a rádióban egymást követték a hosszú időn át elhallgatott témával foglalkozó írások és műsorok.
A Spiegel 1979. január 29-i számában a magazin akkori kiadója, Rudolf Augstein így jellemezte sok német magatartását: "Náci múltamról nem szívesen beszélek". Az illetők ezután kijelentették, hogy úgymond semmit nem tudtak a nácik által elkövetett bűntettekről, nyomban kétségbe vonták azok valóságtartalmát, de ugyanakkor beismerték: "A háború érzéketlenné tett. Aztán hirtelen rádöbbentem, hogy egész idő alatt csak a magam és a családom sorsával törődtem. A zsidók sorsa kívül maradt látóteremen".
A Stern című hetilap akkori főszerkesztője, Henri Nannen 1979. február 1-jén arról számolt be lapjában, hogy a sorozat első részének megtekintése után felesége sírva fakadt, visszaemlékezett arra, amit ő mint fiatal "árja" nő átélt, és feltette a kérdést: "Istenem, mi is történt velünk, hogy megengedtük ezt?" Saját szerepéről Nannen így írt: "Igen, én tudtam róla, de túlságosan gyáva voltam, hogy tiltakozzam ellene. Az a kérdés fel sem merül, hogy tehettem volna-e bármit is ellene. A szörnyű kérdés az, vajon miért egy amerikai filmre volt szükség ahhoz, hogy megértesse velünk: holokauszt mindenütt van. Ma is, negyven év múltán is."
Az Einsatzgruppe jelentése Kelet-Európa |
A hatalmas és elismerő visszhang ellenére a sorozat vetítése után még hosszú időn át folyt a vita arról, hogy egy ennyire bonyolult témát szabad-e erősen leegyszerűsített hollywoodi filmben feldolgozni. Csahogy mégis ez a hollywoodi alkotás volt az, amely a tragédiát milliók számára emberi közelségbe hozta, és felfoghatóvá tette a látszólag felfoghatatlant.
Egyébként éppen 34 évvel a sorozat vetítése előtt, 1945. január 27-én szabadították fel a szövetségesek az auschwitzi haláltábort, 1996 óta pedig ez a nap a nácizmus áldozatainak emléknapja Németországban.
MTI Nézzen körbe a Holokauszt Múzeumban!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- 10 érdekesség a téli háborúról
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Többször átalakították és egyszer ki is rabolták a Szépművészeti Múzeumot 20:20
- A reformkori politikai élet aktív szereplője volt Vörösmarty Mihály 18:05
- Háromszáz évig álltak háborúban az észak-amerikai telepesek és az indiánok 16:05
- A helyi fűszeres nejével menekült Puccini a dühös férj elől 15:06
- A Kennedy házaspár titkos játszmái 10:35
- Több ezren tűntek el rejtélyes módon Videla rémuralma idején 09:50
- Három éves kora óta rajong a moziért Woody Allen 09:05
- Amerikában is hódított szellemességével Oscar Wilde tegnap