Új fényben a Darband fal
2025. november 14. 15:05 Múlt-kor
A Darband fal Közép-Ázsia egyik legrejtélyesebb ókori határvonala. A legújabb radiokarbonos vizsgálatok alapján kiderült, hogy az építmény jóval régebbi, mint azt korábban hitték: nem a kusánok, hanem még a hellenisztikus uralkodók emelték, hogy ellenőrizzék Baktria és Szogdiana stratégiai átjáróit.
Illusztráció
Korábban
A Darband fal eredetének új értelmezése
Dél-Üzbegisztán hegyvidéki szurdokainak mélyén áll a Darband fal, Közép-Ázsia egyik legkülönösebb védműve. Ez a hatalmas erődített vonal évszázadokon keresztül választotta el egymástól Baktria és Szogdiana világát. Bár a falat már 1986-ban felfedezték, eredete sokáig vitatott volt. Egyes kutatók a Kr. u. 1. században épült kusán erődítménynek tartották, mások hellenisztikus kori határvonalnak vélték.
A Ladislav Stančo vezette legújabb kutatás azonban új kronológiát állított fel: a Darband fal építése a Kr. e. 3. századra tehető.
A fal Darband és Shurob falvak között húzódik, a Baysun körzet meredek, szurdokokkal tagolt vidékén. A térség a déli Baktria és az északi Szogdiana határterülete volt. Ezeket a kelet-iráni népek lakta földeket az Achaimenida Birodalom irányította egészen Nagy Sándor hódításáig, Kr. e. 329-ig. A makedón uralom után a terület a görög-baktriai királyság részeként egyesült, amely hosszú ideig meghatározta a vidék politikai arculatát.
A kusán eredettel szembeni új bizonyítékok
A korai ásatások a falat kusán építményként írták le. Az érvek főként a vályogtéglák méretére és néhány kerámiatöredékre támaszkodtak, de ezek nem voltak meggyőzőek. Emiatt 2017 és 2019 között egy cseh-üzbég kutatócsoport új, szisztematikus vizsgálatokat indított. Ellenőrzött ásatásokat végeztek, fotogrammetriai dokumentációt készítettek, és mintákat gyűjtöttek radiokarbonos kormeghatározáshoz.
A cél egyértelmű volt: tisztázni a Darband fal valódi építési idejét és funkcióját.
Az erődített vonal több mint egy kilométeren át zárja el a Shurob-völgyet, a Sarymas-masszívum és a Susiztag-masszívum között. A Hissar-hegység délnyugati előterében fekvő szűk átjáró természetes kapu volt a Kicsik Ura Darja és a Sherabad Darja völgyei között.
A fal tömörített földsáncokból, kőfalakból és vályogtéglából készült, őrtornyokkal megerősítve. A Qashqadaryo és Surxondaryo régiók közti mozgást ellenőrizhette, és egykor a két nagy civilizáció határát őrizte.
A radiokarbonos vizsgálatok áttörése
A Szamarkand–Termez autópálya építésekor keletkezett falvágat lehetővé tette a szerkezet belső rétegeinek részletes feltárását. A 10. árokban 22 rétegtani egységet írtak le: kőfalakat, döngölt agyagműveket, gipszrétegeket, faszenet és kerámiát.
A kutatók 10 gondosan kiválasztott faszénmintát vizsgáltak AMS-módszerrel. Az eredmények szerint a fal építése a Kr. e. 3. század első felében kezdődött – tehát jóval korábban, mint ahogy a kusán eredet feltételezte.
A legkorábbi rétegek alapján a falat egy gipszszintre épített döngölt agyagplatformra húzták fel. Erre emeltek egy 1,3 méter vastag kőfalat, amely előtt vizesárok futott. Ez a kombináció tipikus hellenisztikus katonai megoldás: főfal, külső alacsony fal és árok. A fal tehát valószínűleg a szeleukidák vagy az első görög-baktriai uralkodók – feltehetően I. Diodotosz – területszervezése idején készült.
A Kusán Birodalom idején új szerepet kapott a fal
A radiokarbonos adatok egy második építési fázist is kimutattak a Kr. e. 1–2. században. Ekkor a falat vályoggal megerősítették és részben átirányították. A korszak a Kusán Birodalom terjeszkedésének ideje volt, amikor a vidék stratégiai jelentősége újra felértékelődött. A módosítás azt sugallja, hogy a Darband fal ekkor már nem Baktriát védte, hanem a kusán államot óvta az északi Kangju-szövetség nomád támadásaitól.
A fal funkciója tehát igazodott a térség politikai viszonyaihoz. A hellenisztikus korban a görög uralom és a keleti tartományok között biztosította az átjárást, míg a kusán korban az északi fenyegetéssel szemben védett. Mindkét korszakban a hatalom gyakorlásának és legitimációjának fontos eszköze volt.
A kutatás legalább fél évszázaddal előbbre helyezte az építkezés kezdetét, és ezzel a Darband fal Közép-Ázsia egyik legkorábbi hellenisztikus katonai létesítményévé vált. A keskeny szurdokban húzódó, alig egy kilométeres építmény egyszerre jelképezte a kulturális átmenetet és a politikai hatalomváltást.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
