Az inka kereskedelem titkos könyvelése
2025. november 10. 11:05 Múlt-kor
Magasan a dél-perui Andokban egy különös régészeti helyszín, a Monte Sierpe több mint ötezer szabályos lyukkal borítva rejti az inka világ egyik legnagyobb titkát. A friss kutatás szerint a hely nem temetkezés vagy erődítmény volt, hanem cserekereskedelmi és adógyűjtő központ, ahol a korabeli társadalmak nyilvántartották javaikat – írás és pénz nélkül.
(Forrás: JL Bongers / Antiquity Publications Ltd / CC BY 4.0)
Korábban
Az inka rejtély kezdete
A Monte Sierpe, vagyis „Kígyóhegy” a dél-perui Andokban található. A domboldalban 1,5 kilométer hosszan húzódó sávban több mint 5200, egyenként 1–2 méter átmérőjű és egy méter mély lyukat vájtak a földbe. A régészek szerint a helyet Kr. u. 1000 és 1400 között építhették ki a hatalmas Chincha-királyság idején, amely több mint 100 000 lakost számlált.
Amikor a 15. században az Inka Birodalom meghódította a területet, a lelőhely funkciója is átalakult: az új hatalom az adók és javak begyűjtésére használhatta.
Drónok és adatelemzés az inka múlt nyomában
A régészek drónokkal térképezték fel a területet. Az így kapott légi felvételek alapján matematikai mintázatot fedeztek fel a lyukak elrendezésében. A „Lyukak zenekara” néven ismert sáv szakaszokra és blokkokra tagolódik – mintha egy ókori táblázat lenne kőbe vésve.
A kutatók üledékmintákat is vettek, amelyekben kukorica és bodza virágporát azonosították. Ez azt jelzi, hogy a lyukakat növényi anyagokkal bélelték, és árukat helyeztek el bennük. A Chincha-kultúrában a bodzát kosarakhoz használták, ami tovább erősíti a cserekereskedelmi értelmezést.
A drónfelvételek mintázata meglepően hasonlít az inka khipukhoz – ezek csomózott zsinórokból álló, adatnyilvántartó eszközök voltak. A Monte Sierpe szegmensei és a khipuk zsinórjai között számszerű párhuzamokat találtak.
A kutatók szerint a lyukak blokkjainak eltérő száma akár a közeli városok különböző adózási szintjeit is tükrözhette. Ez azt sugallja, hogy Monte Sierpe az inkák számviteli rendszerének részeként működhetett – egyfajta kőbe vájt adatbázisként.
Az inka társadalom „táblázatkezelője”
A lelőhely eredetileg valószínűleg piac volt, ahol különböző közösségek árucserét folytattak. Később, az inka uralom idején, a hely az adózás és a készletek nyilvántartásának központjává vált.
A lyukakba helyezett áruk – például kukorica, gyapot vagy kokalevél – egy-egy csereegységet jelképezhettek. A mennyiségek nyilvánosan láthatók voltak, így biztosították a tisztességes kereskedelmet és az átláthatóságot.
Ahogy Jacob Bongers, a Sydney-i Egyetem régésze fogalmazott: „Eredményeink bővítik ismereteinket az andoki cserepiacokról és az őslakosok számviteli gyakorlatáról.”
A Monte Sierpe-t már az 1930-as években felfedezték, de csak a legutóbbi drónos kutatások hoztak valódi áttörést. A hely elszigetelt, így megőrizte eredeti állapotát. Bár egyesek védekezési, vízgyűjtési vagy mezőgazdasági funkciót feltételeztek, ezekre nincs meggyőző bizonyíték.
A kutatók szerint a helyszín a Chincha-királyság és az Inka Birodalom közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok egyik kulcsfontosságú bizonyítéka. A Monte Sierpe arra emlékeztet, hogy az andoki civilizációk írás és pénz nélkül is kifinomult számviteli rendszereket hoztak létre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
