A Szent Callixtus bazilika felfedezése
2025. november 6. 15:05 Múlt-kor
A Római Tor Vergata Egyetem kutatói egy nagyméretű, 4. századibazilikát azonosítottak az Appia út mentén, a híres katakombák közelében. A modern geofizikai módszerekkel feltárt építmény a Konstantin-kori temetkezési bazilikák hálózatához tartozhat, és új adatokat szolgáltat a keresztény Róma fejlődéséről.
Illusztráció
A Szent Callixtus bazilika felfedezése
A Római Tor Vergata Egyetem régészei a Szent Callixtus katakombák területén egy nagyméretű, konstantinápolyi korból származó bazilikát azonosítottak. A lelet az Appia út és a Via Ardeatina között fekszik, és az késő római Birodalom 3–4. századi keresztény építészetének ritka tanúja.
A feltárást nem invazív módszerekkel – georadarral, elektromos tomográfiával és magnetometriával – végezték, kisebb rétegtani vizsgálatokkal kombinálva. Az eljárás lehetővé tette az alaprajz dokumentálását anélkül, hogy kárt tettek volna a temetkezési rétegekben.
A konstantini építési program öröksége
A Szent Callixtus bazilika cirkusz elrendezésű (ovális alakú): a hosszanti hajót oldalhajók veszik körül, a záródása félköríves apszisban végződik. Az épület 68 méter hosszú és 29 méter széles. Tipológiai és stiláris jegyei alapján a 4. század első felére, Konstantin császár építési programjának időszakára tehető.
Az ilyen bazilikák Róma külvárosaiban jellemzően a mártírok sírjaihoz kapcsolódtak. Ezek a szent helyek a császári ideológia eszközei is voltak: az emlékezet, az építészet és a vallási legitimitás szoros egységet alkottak.
A katakombák szent városa
A Szent Callixtus katakombák az ókori Róma legnagyobb keresztény temetkezési komplexumai közé tartoznak. Több szinten, kilométereken át húzódó folyosóikban pápák, mártírok és hívők nyugszanak. A terület liturgikus és kulturális jelentősége a késő ókortól a középkorig fennmaradt.
A most azonosított bazilika a források szerint Szent Márkus és Marcellinusz sírjaihoz kapcsolódhat, amelyek a 7. századig zarándokhelyként működtek. Ez az összefüggés a vértanúk kultuszának folytonosságát bizonyítja.
Új perspektívák a keresztény Róma kutatásában
A feltárás hozzájárul a 4. századi keresztény Róma topográfiájának rekonstruálásához. A Szent Callixtus bazilika felfedezése megerősíti, hogy a mártírok tisztelete és az emlékezet kultusza kulcsszerepet játszott a római külvárosi tér formálásában.
A következő években kiterjedtebb vizsgálatok és interdiszciplináris elemzések várhatók, amelyek antropológiai, régészeti és építészeti megközelítéseket egyesítenek. A terület szentszéki tulajdonban van, így a kutatásnak egyensúlyt kell teremtenie a tudományos feltárás és a helyszín szakrális jellegének megőrzése között.
A Szent Callixtus bazilika felfedezése egyedülálló betekintést nyújt a késő római keresztény építészet világába. Az újonnan azonosított templom nemcsak a Konstantin-kori valláspolitika lenyomata, hanem a római periféria átalakulásának is kulcsa – ahol a mártírok emlékezete és a hit szimbolikája ma is kézzelfoghatóan jelen van.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
