Purušhanda nyomában: Üçhöyük lehet a bronzkori királyság régóta keresett központja

Illusztráció

Új bizonyítékok a bronzkori városállamra

Az Afyonkarahisar tartományban, Bolvadin közelében fekvő Üçhöyük ásatásain régészek figyelemre méltó leleteket tártak fel. A három vályogtéglából épített kemence és két tűzhely nem hétköznapi háztartási használatra készült, hanem nagyszabású, szervezett termelésre utal. A szakértők szerint ezek az elit által ellenőrzött műhelyekhez kapcsolódhattak.

Az Üçhöyükben zajló munkálatok 2020-ban indultak, 2024 óta pedig elnöki rendelet biztosítja folytatásukat. A feltárást Prof. Dr. Özdemir Koçak, a Selçuk Egyetem régésze vezeti. A projektet Afyonkarahisar kormányzósága, Bolvadin önkormányzata és japán kutatók támogatják. A helyszínen már eddig is számos értékes tárgy került elő: pecsétek, orsócsavarok, réz- és ólomtűk, figurák és tárolóedények.

Üçhöyük mint kereskedelmi központ

Koçak professzor szerint a most előkerült ipari létesítmények jelentőséget adnak a helyszínnek: „Ezek nem egyszerű háztartási építmények voltak. A szervezett, nagyüzemi termelés egy formáját tükrözik. Úgy tűnik, Üçhöyük teherforgalmi központként működött, ahonnan árukat szállítottak a régióba.”

A Purušhanda (másként Purushanda) név gyakran szerepel a Kültepéből (Kanesh) előkerült óasszír táblákon. Kr. e. 2000–1700 között a városállam a kereskedelmi útvonalak kulcspontját jelentette, politikai és gazdasági hatalma messze túlterjedt a környéken. A források szerint még Akkád Szargon, a Kr. e. 24. században uralkodó király is hadjáratot indított ellene.

A hettita hódítás és a város eltűnése

A Kr. e. 17. századra a hettita királyság átvette az irányítást Közép-Anatóliában. Purušhanda és más városállamok ekkor veszítették el függetlenségüket. Ez az átmenet fordulópontot jelentett Anatólia történetében, amikor a helyi királyságok átadták helyüket a birodalmi központosításnak.

Purušhanda pontos helye évszázadokon át vitatott volt. A mostani leletek – pecsétek, ipari kemencék, raktárak – erős érveket szolgáltatnak arra, hogy Üçhöyük valóban azonos lehet a régóta keresett fővárossal. Ha írásos táblák vagy királyi feliratok is előkerülnek, az véglegesen bizonyíthatja az azonosítást.

Kulturális örökség és jövőbeli tervek

Yusuf Altın, Afyonkarahisar tartomány kulturális és turisztikai igazgatója hangsúlyozta: „A bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy Üçhöyük lehetett az elveszett Purušhanda szíve. Egy felirat felfedezése minden kétséget kizáróan megerősítené ezt.” A régészeti csapat tervezi a kemencék és tűzhelyek restaurálását, hogy később a nagyközönség számára is bemutathassák.

Ha bebizonyosodik, hogy Üçhöyük azonos Purušhandával, az nem csupán egy ősi királyság elveszett fővárosát tárná fel. Egyben Anatólia egyik legfontosabb régészeti rejtélyének megoldását is jelentené, amely Törökország kulturális örökségének új, kiemelt helyszínét teremtené.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt