Emberáldozat és rettegés – a Loma Negra-i arany orrdísz története
2025. október 28. 14:10 Múlt-kor
A moche civilizáció Dél-Amerika kevésbé ismert, de annál érdekesebb kultúrái közé tartozik. A Peruban talált, szenzációs orrdísz révén pontosabb képet kaphatunk erről az ősi népcsoportról – amelynek tagjai a leletek tanúsága szerint előszeretettel mutattak be emberáldozatot rettegett istenüknek, Ai Apaecnek.
Illusztráció Ai Apaec-ről (Forrás: Wikimédia Commons / Antonio Velasco / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A Moche-kultúra
A mochek (vagy mocsék) kultúrája Kr. u. 200 és 900 között virágzott a mai Peru északi partvidékén, jóval az inkák felemelkedése előtt. Templomaik, aranytárgyaik és rituális freskóik a mai napig a dél-amerikai művészet egyik csúcspontját jelentik – habár kultúrájukról sajnos keveset tudunk.
Egy orrdísz szakralitása
Az aranyozott réz orrdísz Peru északi partvidékéről, a Loma Negra nevű régészeti lelőhelyről származik. A 7 x 10 centiméteres dísztárgy Ai Apaecet, a moche hitvilág legfőbb harcos istenét ábrázolja. A mitológiai történet szerint Ai Apaec az isteni rend fenntartója és a káosz legyőzője volt. Sokszor ábrázolták egy tumi nevű rituális késsel és emberi fejekkel – ezzel is jelezvén, hogy a hatalmas égi lény úr élet és halál fölött.
A kincs útja
A Loma Negra-i sírokat az 1960-as évek végén kirabolták – több száz arany-, ezüst- és réztárgy tűnt így el. Szerencsére a leletek egy része (köztük ez az orrdísz) megúszta a tolvajokat és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményébe került. A tárgyat valószínűleg rituális orrdíszként viselhették – bár az eredeti tulajdonos személye sajnos máig ismeretlen.
Ai Apaec és a pókok titka
Ai Apaec gyakran pókokkal együtt jelenik meg ezen ősi civilizáció ikonográfiájában – hogy miért, az a mai napig rejtély. A Metropolitan Múzeum szakértői szerint „a pókok zsákmánybefogó és -elnyelő viselkedése talán párhuzamba állítható azzal, ahogy a mochek foglyokat ejtettek.”
A kutatók megerősítették, hogy a mochek valóban mutattak be emberáldozatot isteneiknek. Nemcsak hadifoglyok, hanem időnként saját közösségük tagjai is áldozatul eshettek egy-egy ilyen rituálénak – az istenek kiengesztelése ugyanis mindennél fontosabb volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap
