Madárjóslat és lituus: az etruszk augurok világa
2025. október 5. 15:05 Múlt-kor
Az auspicium és az etruszk vallási tudomány a madárjóslattól a szakrális szimbólumokig határozta meg a politika és a hatalom világát.

Illusztráció
Korábban
Az auspicium és az etruszk vallási tudomány
Az auspicium (avis = madár, specere = figyelni) kifejezés szigorúan véve római terminus, amely a madárjóslást jelölte. Az etruszk vallási rendszer, a disciplina Etrusca, szélesebb körű volt: magában foglalta a villámokból, a belekből és az égi jelekből való jóslást is. Az égi jelenségeket a rómaiak gyakran prodigium vagy ritkábban ostentum néven emlegették. Bár eredeti etruszk szövegek nem maradtak fenn, Halikarnasszoszi Dionüsziosz például említi a „tirrenikei oinoszkópiát”, az égi jelek etruszk értelmezését.
Legendás augurok és a sas jóslata
Az ókori szerzők gyakran emelték ki az etruszk jósok szakértelmét. Attus Navius (latinul Attus Navius, magyarul hagyományosan Atto Navio) híres szabin származású augur volt, aki Tarquinius Priscus uralkodása idején működött. A hagyomány arról számol be, hogy isteni ihletésű tehetséggel bírt.
Ezzel párhuzamosan fennmaradt egy másik történet Lucumóról, a későbbi Tarquinius Priscusról, az első etruszk származású római királyról. Amikor feleségével, Tanaquillával Rómába tartott, egy sas elragadta a pileusát (rangjelző sapkáját), és elrepül. Azonban hamarosan újra feltűnt és visszahelyezte Lucumó fejére. Tanaquilla, aki maga is járatos volt az égi jelek értelmezésében, az eseményt úgy magyarázta, hogy férjét nagy szerencse és királyi hatalom várja.
Régészeti bizonyítékok az etruszk augurokról
A jövendölés fontosságát a régészet is igazolja. A vulcii Ponte Rotto nekropolisz François-sírjában (Kr. e. 4. század közepe) Vel Saties, etruszk arisztokrata alakja látható, amint egy madarat figyel. A jelenet összekapcsolja a madárjóslást a katonai diadal és a politikai hatalom gondolatával.
A párizsi Louvre gyűjteményében őrzött, Kr. e. 500–480 körül készült bronzszobor egy augurt ábrázol rituális pózban, tekintetét az égre emelve, kezében bottal. Az arezzói Museo C. Cilnio Mecenate Schnabelkanne ansáján (csőros kancsó fülén) egy szakállas augur alakja bukkan fel, szintén felfelé fordított tekintettel.
Sírkövek és szakrális szimbólumok
A fiesolei kövek között több sírkőn ábrázoltak lituust (az augurok jellegzetes, hajlított végű botját) tartó alakokat. A firenzei Szent Tamás-templom falába beépített cippo di San Tommaso és a Frascole sztélé (Dicomano, Kr. e. 6–5. század) különösen figyelemre méltó.
A Caere-i Banditaccia nekropoliszban egy Kr. e. 7. század végi–6. század eleji sírban bronz hajlított botot találtak, amelyet gyakran lituusként azonosítanak. Az értelmezés azonban vitatott: lehetett augurális szimbólum, de hatalmi jelvényként is funkcionálhatott, ahogy más itáliai kultúrákban a pásztorbot.
Az égi régiók beosztása
Az etruszk augurok szigorú szabályok szerint értelmezték a madarak mozgását. A lituusszal négy részre osztották az égboltot, a templumot, amelyet tovább tagoltak. Így alakult ki a tizenhat égi régió, mindegyikhez egy-egy istenséget rendelve. A jóslat kimenetele a madár fajtájától, röptének irányától és hangjától függött.
Az etruszk augurok tehát nemcsak vallási, hanem politikai és katonai döntések meghatározó szereplői voltak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
















