A bételdió titkai: 4000 éves bizonyíték a bronzkori Thaiföldről

A bételdió (Forrás: Wikipedia / Banni Pulikottil / CC BY 2.5)

Ősi szokás nyomai a fogkőben

A bételdió rágása ma is elterjedt a trópusi Ázsiában, még ha egyes országokban visszaszorulóban is van. A szokás a Fülöp-szigetektől Madagaszkárig, Tajvanon, Indonézián, Pápua Új-Guineán, Délkelet-Ázsián és az indiai szubkontinensen egyaránt ismert. Régészeti leletek Mikronéziától Thaiföldig tanúskodnak arról, hogy az arekadió már az őskorban része volt az emberek életének. A fogakon talált elszíneződések és a biokémiai elemzések ma láthatóvá teszik a korábban rejtett bizonyítékokat.

A thaiföldi Nong Ratchawat bronzkori lelőhelyén hat sírt tártak fel. A kutatók 36 fogkőmintát elemeztek tömegspektrometriával kombinált folyadékkromatográfiával. Egy 4000 éve elhunyt nő fogkövében kimutatták az arekolint, a bételdió egyik fő hatóanyagát. Az eredmény a Frontiers in Environmental Archaeology folyóiratban jelent meg, és a bételrágás legrégebbi délkelet-ázsiai bizonyítékát szolgáltatja.

Mi is az a bétel?

A bétel quid három fő összetevőből áll: a Piper betle kúszónövény szív alakú leveléből, mészből és az arekadió fürtjéből. A levelet kúposra sodorják, a diót frissen vagy szárítva helyezik bele. Néha dohányt is adnak hozzá, amely erősíti a hatást. A bételdióban található arekolin enyhe stimuláns: fokozza az éberséget, javítja az emésztést, és eufóriát válthat ki. A jellegzetes vörös nyál és a fogak elszíneződése a turisták számára is feltűnő látvány.

Thaiföldön a bétel fogyasztását 1941-ben középületekben betiltották, mert a politikai elit „civilizálatlannak” tartotta. Piyawit Moonkham régész és antropológus azonban hangsúlyozza: a bételdió rituális szerepe a mai napig jelen van a thai esküvői szertartásokon, vallási ünnepeken és gyógyító rítusokon. A mindennapokban a nők inkább bételt rágnak, míg a férfiak inkább a dohányt részesítik előnyben.

Fogkő, mint láthatatlan archívum

A fogkő apró biomolekulákat őriz meg, amelyeket a hagyományos régészet nem tudna feltárni. A Nong Ratchawatban végzett vizsgálatok bizonyították, hogy a biomolekuláris elemzés forradalmasítja a délkelet-ázsiai régészetet. Ahogy a kutatók fogalmaztak: „A hagyományos régészeti jelek hiánya nem zárja ki a bételdió használatát. Biokémiai módszerek nélkül ez a gyakorlat láthatatlan maradt volna.”

A vizsgált hat egyén közül csak egy esetben mutattak ki arekolint, de ez elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa: a bételdió már 4000 éve jelen volt a térségben. Moonkham szerint a nő fogain talált nyom egy olyan irányt tár fel, amely segíti a kutatókat a bétel és a közösség kapcsolatának megértésében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?