Egy csecsemő sírja a római légiós tábor szívében
2025. szeptember 6. 09:05 Múlt-kor
Leónban, a Legio VI Victrix tábor területén feltárt csecsemőtemetkezés ritka bepillantást enged a római katonák mindennapjaiba. A tiltások ellenére a táborok falai között is jelen volt a családi élet – még ha rejtve is.

Illusztráció
Korábban
A lelet felfedezése
A Marta Fernández-Viejo (Burgosi és Leóni Egyetem) által vezetett ásatások során egyedülálló temetkezésre bukkantak a Leónban található Legio VI Victrix római katonai tábor területén. A Siervas de Jesús kolostor közelében, egy kiszolgálóhelyiség padlója alatt csecsemő maradványait fedezték fel. A testet egy tegula – pecséttel ellátott égetett agyagtégla – alá helyezték. A jelzés nemcsak a légiót, hanem az építési munkálatokért felelős személyt is azonosította.
Szokatlan helyen talált sír
A csecsemők eltemetése az ókori Rómában nem volt ritkaság, de általában a lakóházak padlója alatt vagy a tűzhely mellett történt. Katonai táborokon belül azonban eddig nem bukkantak ilyen temetkezésre. A Hadrianus falánál talált hasonló leletek mindig az erődön kívül kerültek elő. León különlegessége, hogy a sír közvetlenül a katonák mindennapi tevékenységére szolgáló térben feküdt.

Az antropológiai elemzés szerint a csecsemő 38–42 hetes lehetett. A koponya és a medencefejlődés hiányosságai alultápláltságra, betegségre vagy terhesség alatti stresszre utalhatnak. Sérülésnyomokat nem találtak, így az erőszakos halál lehetősége kizárható. Ugyanakkor bizonyos beavatkozások nyom nélkül is véget vethettek az életének.
A légiós tábor társadalma
A sír keletkezési idejét Kr. e. 47 és Kr. u. 61 közé teszik, amikor a légiósok hivatalosan nem tarthatták maguk mellett a családjukat. Augustus reformjai tiltották a nők és gyermekek jelenlétét a katonai táborokban. A régészeti bizonyítékok azonban mást mutatnak: a katonák gyakran éltek együtt ágyasokkal, és a castra stativa, az állandó római katonai táborok valódi erődített városként működtek. A környező barakkfalvakban (canabae) asszonyok, törvénytelen gyermekek, kézművesek és kereskedők éltek.
A római légió elit csapatnak számított. Katonának lenni feltételekhez kötődött: római állampolgárság, írni-olvasni tudás, legalább 160 cm-es magasság, erős testalkat és büntetlen előélet kellett hozzá. A szolgálatból betegség vagy súlyos sérülés miatt lehetett kilépni, vagy hosszú évek után tiszteletbeli elbocsátás járt. Akik viszont bűnt követtek el, becstelen elbocsátást kaptak.
Ez az egyedülálló csecsemőtemetkezés nemcsak a római katonák életébe enged bepillantást, hanem arra is rámutat, hogy a hivatalos tilalmak ellenére a családi élet még a szigorú katonai rend közepette is jelen volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Megiddo újjászületése az asszír hódítás után
- A tengeri népek inváziója, mely bronzkori birodalmakat söpört el
- Ugarit, a tengerparti város, ahol az ábécé született
- Ain Dzsálút: a legyőzhetetlen mongolok első jelentős veresége
- A Szentföld őrei: a templomos lovagok hatalma
- Az 1300 éves eucharisztikus kenyér titka – Krisztus arca
- Az iszlám orvoslás aranykora
- A kőszáli kecske az őskor termékenységi szimbóluma?
- Stonehenge-nél régibb leletegyüttesre bukkantak Szaúd-Arábiában
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













