I. Erzsébet királynő és a hatalom kettős arca

Erzsébet szivárványos portréja

I. Erzsébet királynő és a gyenge test dilemmája

Amikor 1588-ban Tilburyben a katonákhoz szólt, I. Erzsébet királynő kijelentette: „Tudom, hogy testem csak egy gyenge és erőtlen nőé, de szívem és gyomrom egy királyé.” Ez a mondat tökéletesen tükrözte helyzetét. Egy férfi uralkodó erejét gyakran a hadvezéri sikerek bizonyították – gondoljunk csak V. Henrikre. Ám a nők nem vezettek seregeket a csatatéren. VIII. Henrik ezért hangsúlyozta olyan erősen, hogy férfi örökösre van szüksége, hiszen a háború „nem felel meg a nők gyengeségének”. Erzsébet azonban szavaival áthidalta a szakadékot: retorikájával hadvezérré vált, még ha kardot soha nem is fogott.

Vallási hatalom és politikai címek

A Tudorok idején a királyt Isten földi helytartójának tekintették. VIII. Henrik a szakítás után az anglikán egyház legfőbb feje lett, fia, Edward pedig gyermekként is megkapta ezt a címet. Erzsébet azonban 1559-ben nem. Őt „legfőbb kormányzónak” nevezték ki, mivel a parlament nem tartotta helyénvalónak, hogy egy nő legyen „a legfőbb fő”. Ez jól mutatta, hogy uralma kezdetétől más mércével mérték, mint férfi elődeit.

Férfiak árnyékában – és felettük

Az egyháziak és a nemesek gyakran szabadabban viselkedtek vele, mint egy királlyal. Edmund Grindal érsek kijelentette, inkább megsérti Erzsébet földi, mint Isten mennyei felségét. Robert Devereux, Essex grófja még hátat is fordított neki egy tanácsülésen. Erzsébet azonban nem hagyta magát: arcul ütötte, mire Essex kardot rántott volna. Bár nő volt, gyakran erőt mutatott, amely félelmet ébresztett környezetében.

Tanácsadók és döntések

Erzsébet hallgatott tanácsadóira, különösen William Cecilre, ugyanakkor világossá tette, hogy a végső döntés az övé. James Melville szavaival: „soha nem fog férjhez menni, hiszen király és királynő is egy személyben”. Ezzel új irányt szabott: kitágította a nemekről és az uralkodásról alkotott képet, amely addig mereven férfi privilégium volt.

A nem kérdése: akadály vagy erőforrás?

Ellenségei és hívei egyaránt női mivoltát emlegették. Bár más országokban is uralkodtak királynők, sokan kétségbe vonták, hogy Erzsébet képes lesz férfiakhoz hasonló hatékonysággal kormányozni. Pedig vallási feszültségekkel, spanyol fenyegetéssel és gazdasági gondokkal küzdött – olyan problémákkal, amelyek férfi elődeit és utódait is sújtották. Nehéz elképzelni, hogy egy férfi utód gyökeresen más eredményt ért volna el.

A hatalom képei: portrék és mítoszok

Az Erzsébet-kori portrék – az Armada-, a Ditchley- és a Szivárvány-kép – ma is a királynő hatalmát idézik. Ezek nemcsak pompás öltözetet, hanem szimbolikus erőt sugároztak, amely felülmúlta VIII. Henrik vagy I. Károly férfias ábrázolásait. Az irodalomban is mitikus alakok sorává vált: Gloriana, Cynthiá, Belphoebe, Una. Edmund Spenser a The Faerie Queene-ben „több mint egy tükörnek” nevezte, amely egyszerre tükrözte a harciasságot, a tisztaságot és a bölcsességet.

A király két teste

Erzsébet és tanácsosai a „király két teste” elméletére támaszkodtak. Az uralkodónak volt egy halandó, fizikai teste és egy halhatatlan, politikai teste. Ezzel sikerült elválasztani női mivoltát a királyi hatalomtól. Hatfieldben mondott beszédében így fogalmazott: „Én csak egy test vagyok, természet szerint, bár az Ő engedélyével egy politikai test vagyok, amelyet kormányozni kell.” Ez az elmélet lehetővé tette, hogy ugyanúgy uralkodjon, mint apja, miközben nőként saját személyiségét is megőrizte.

A személyes ellentmondás

Az uralkodói szerep ára a magánélet feláldozása volt. Amikor 1582-ben végleg visszautasította Anjou hercegét, versben vallott a belső vívódásról: „Szeretem, és mégis kénytelen vagyok úgy tűnni, mintha gyűlölném.” Erzsébet nőként vágyott a szerelemre, de uralkodóként a hatalmat választotta.

I. Erzsébet királynő nőként, mégis királyi erővel uralkodott. Tudatosan formálta meg kettős arcát: a gyenge nő testét és a hatalmas király politikai testét. Retorikája, portréi és politikai stratégiái nemcsak a 16. században teremtettek új uralkodói mintát, hanem a hatalomról való gondolkodásban is máig ható változást hoztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Az urartui falfestmények, amelyek új fényt vetnek az elveszett civilizációra
• Padlásról a múzeumba: öt véletlenül felfedezett műalkotás, amelyek aukciós rekordot döntöttek
• Újjászületett a Szent Bertalan Kórház északi szárnya – Hogarth mesterművei ismét ragyognak
• Karahantepe új csodája: emberi arcot ábrázoló oszlopot tártak fel Törökországban
• René Magritte elveszett remekműve: kilencven év után újra látható a La Magie Noire
• Titokzatos férfiportré került elő Vermeer híres festménye alól
• Egy nyolcmillió eurós titok – Picasso elveszett mesterműve aukció előtt
• Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
• Őskori ékszer műhelyre bukkantak