Az 1300 éves eucharisztikus kenyér titka – Krisztus arca

(Forrás: Karaman Kormányzóság)

Az eucharisztikus kenyér felfedezése Topraktepében

Karaman tartomány kopár dombjai között, az egykori Eirenopolis helyén, figyelemre méltó régészeti lelet került elő. A topraktepei ásatások során öt, a Kr. u. 7–8. századból származó, elszenesedett eucharisztikus kenyeret találtak. Az egyik darabon Krisztus arca és egy görög felirat látható, amely így fordítható: „Hálával a Boldog Jézusnak.”

A hagyományos Pantokrátor-ábrázolásokkal szemben ez a Krisztus nem uralkodóként, hanem földművesként jelenik meg. Az ikonográfia a hit, a munka és a termékenység szoros kapcsolatát szimbolizálja. A többi kenyér kereszt alakú lenyomatokat visel, ami eucharisztikus vagy úrvacsorai használatra utal.

A földműves Krisztus és a hit mindennapi arca

A „földműves Krisztus” motívum egy olyan társadalom szellemiségét tükrözi, ahol az isteni áldás a termékenységen és a munkán keresztül nyilvánult meg. A görög felirat hálaadást fejez ki, jelezve, hogy a kenyér nem csupán táplálék, hanem az imádat tárgya is volt.

A keresztlenyomatok a bizánci liturgiában használt jelöléseket idézik. Az Eucharisztiában megszentelt kenyereket gyakran bélyegezték kereszttel vagy rövidítésekkel, mielőtt a szertartás során Krisztus testének szimbólumává váltak volna. Az ilyen megmaradt példányok rendkívül ritkák: korábban főként ikonográfiai és írott forrásokból ismertük a rítust.

Az eucharisztikus kenyér szerepe a korai kereszténységben

A keleti ortodox gyakorlatban az eucharisztikus kenyér kovászos volt – az életet, a feltámadást és a lelki teljességet jelképezte. A nyugati egyház viszont kovásztalan ostyát használt. Az anatóliai közösségekben előfordult az antidoron is: áldott, de fel nem szentelt kenyér, amelyet a híveknek osztottak a liturgia után.

A 7–8. századból fennmaradt kenyerek ritkasága miatt a topraktepei lelet különleges jelentőségű. Az elszenesedett darabok kiváló állapotban őrizték meg a korai bizánci sütési technikák, alapanyagok és vallási szimbolika nyomait.

Bizánci Eirenopolis: a hit és a mindennapok találkozása

Eirenopolis, az ókori Isauria egyik városa, a bizánci korban egyházi központként működött a konstantinápolyi pátriárka fennhatósága alatt. Bár a város mindennapi életéről kevés adat maradt fenn, a topraktepei ásatások most kézzelfogható bizonyítékokat tártak fel a korai keresztény vidéki élet spiritualitásáról.

A leletek azt mutatják, hogy a vallási áhítat nem korlátozódott a templomokra. A kenyérbe vésett Krisztus- és keresztmotívumok arról tanúskodnak, hogy a hit a mindennapi élet, a munka és az étkezés része volt. A vidéki hívők számára az eucharisztikus kenyér egyszerre jelentette a táplálékot és a lelki kapcsolatot az istenivel.

Kenyér és kultúra Anatólia történetében

A kenyér Anatólia kultúrájának egyik legősibb jelképe. A Çatalhöyük neolitikus településén talált, több mint 8600 éves kenyérmaradványoktól a bizánci korszakig ívelő hagyomány a kenyér kettős szerepét bizonyítja: alapélelmiszer és szakrális szimbólum volt egyszerre.

A Topraktepe leletei ennek az örökségnek az élő tanúi. A mindennapi étel áhítattá nemesült, a táplálkozás és a spiritualitás közötti híd pedig kézzelfogható formában maradt fenn.

Az eucharisztikus kenyér üzenete a jelennek

A több mint 1300 éves eucharisztikus kenyerek nemcsak régészeti érdekességek: betekintést nyújtanak abba, hogyan élték meg a hitet a korai bizánci közösségek. A topraktepei lelet arra emlékeztet, hogy az áhítat nem csupán imában és szertartásban, hanem a legmindennapibb cselekedetekben is kifejeződhetett – még egy falat kenyérben is.

A kutatók remélik, hogy a további vizsgálatok révén feltárhatják a korai keresztény Anatólia közösségeinek vallási életét, sütési hagyományait és spirituális szimbolikáját. A lelet a hit, a munka és az áhítat összefonódásának maradandó emléke a bizánci világ pereméről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége