A Római Birodalmat védő őrtoronyra bukkantak Horvátországban

Egy rekonstruált őrtorony, Németországban Forrás: Wikipédia / Tobyw87 CC BY 2.5

A horvátországi Mohovóban fellelt leletek – köztük katonai felszerelések, brossok és kerámiaedények – arra utalnak, hogy az őrtornyot az i. sz. második század végén építették, és az i. sz. harmadik században használták.

Markomann háborúk 

„Ez egyben a limesre nehezedő nyomás és a markomann háború időszaka is, amikor a dunai határnál is szükség volt kiegészítő védelemre" – mondta Marko Dizdar, a zágrábi Régészeti Intézet munkatársa, az ásatás vezetője.

A Marcus Aurelius császár vezette római katonák a markomann háborúk idején (Kr. u. 166-180 körül) több nép ellen is harcoltak - köztük a Dunától északra élő germánokkal és szarmatákkal. Utóbbi a mai Dél-Oroszország területéről származó nomád nép, amely később elterjedt Közép- és Kelet-Európában is.

A markomann háborúk hatására a rómaiak táborokat vagy helyőrségeket építettek Sotinban és Ilokban, a mai Kelet-Horvátország területén. A Mohovo faluban feltárt őrtorony valószínűleg a dunai limes védelmére tett erőfeszítések része volt.

Az őrtornyok kommunikációja

„Az őrtornyot stratégiai helyen, a Duna egyik átkelőjénél építették. Ebből a pozícióból kiválóan lehetett ellenőrizni egy nagy területet is, ráadásul három oldalról mély, természetes szakadékok vették körül" – fejtette ki, Dizdar. Az építmény alighanem vizuális kapcsolatban állt a közeli, 2-3 kilométer távolságra lévő hasonló építményekkel, és veszély esetén tudtak egymásnak jelezni.

A régészek már korábban is észlelték ezeket a lelőhelyeket, de kezdetben nem tudták biztosan, hogy mit találtak. 2020-ban a geomágneses felmérések kimutatták, hogy a helyszíneken valószínűleg őrtornyok és kisebb erődítmények maradványai találhatók. Végül 2024-ben a mohovói próbaásatások megerősítették ezt, és 2025 áprilisában beindult a nagyobb projekt.

Kisebbre cserélték

„Ez az első szisztematikusan kutatott őrtorony a horvátországi limesen" – mondta Dizdar.

A mohovói őrtorony körülbelül 40 x 30 méter nagyságú volt, és meglehetősen jól kialakított. „Mély árokrendszere és egy fakerítés-palánk védte, a közepén pedig egy faépület állt. Az ilyen árkokon való átkelés a támadó oldaláról nagyon megerőltető volt, és elég időt adott a római katonáknak a sikeresebb védekezésre" - magyarázta Dizdar.

Az ásatások helyszíne Forrás: Zágrábi Régészeti Intézet / S. Stingl & H. Jambrek

Az őrtorony legalább három különböző építési fázison ment keresztül, ami arra utal, hogy javításokra és korszerűsítésekre volt szüksége. A Kr. u. IV. században valószínűleg egy kisebb erőddel váltották fel. „A jövő évi ásatások ezt az átmenetet fogják vizsgálni” – jelentette be a vezető régész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat