Vaddisznók a Zagroszból: mit ettek az őskori iráni bulikon?
2025. július 11. 15:05 Múlt-kor
Friss régészeti kutatás szerint már 11 000 éve is fontos volt, honnan származik az ünnepi fogás. A nyugat-iráni Asiab lelőhelyen feltárt vaddisznókoponyák és fogminták lenyűgöző képet festenek a mezőgazdaság előtti közösségi étkezésekről – és a mögöttük húzódó társadalmi jelentőségről.

Illusztráció
Korábban
Ünnep a Zagrosz-hegységben
Legújabb kutatások során az iráni Zagrosz-hegységben fekvő Asiab lelőhelyen tanulmányozták egy ősi ünnep nyomait. A lelőhelyen olyan lakomák maradványaira bukkantak, ahol emberek közösen ünnepeltek.
A régészek 19 vaddisznókoponyát tártak fel, melyeket gondosan összecsomagolva egy kerek épület belsejében elásva találtak meg. A koponyákon vágásnyomok utaltak arra, hogy az állatokat étkezés céljából mészárolták le. De eddig nem tudták, honnan származtak ezek az állatok.
A megmaradt fogzománcok mikroszkopikus vizsgálatával öt vaddisznó eredetét próbálták kideríteni. Az elemzés szerint néhányat távoli, nehezen megközelíthető hegyvidéki területekről hoztak az ünnepség helyszínére.

Ez figyelemre méltó, hiszen a környéken is élt vaddisznó – az ünneplők mégis úgy döntöttek, hogy távoli vidékekről származó állatokat szállítanak ide. Ez komoly szervezést és erőfeszítést igényelhetett, ami már önmagában is utal a lakoma társadalmi jelentőségére.
Az első nagy lakomák nyomában
A lakomázás mint szokás jól ismert a régészeti leletekből, de ezek többsége olyan társadalmakból származik, amelyek már mezőgazdaságot folytattak. Egyes elméletek szerint maga a lakomázás ösztönözte a mezőgazdaság kialakulását, bár ezt sokan vitatják.
A korai földművelés utáni korszakból világszerte találunk bőséges bizonyítékot az ünnepi étkezésekre, de a mezőgazdaság előtti időkből származó nyomok sokkal ritkábbak.
Az asiabi ünnep különlegessége épp abban rejlik, hogy a résztvevők jelentős távolságból érkeztek – és az ételeket is messziről hozták. Ez azt sugallja, hogy a lakoma nemcsak gasztronómiai, hanem szimbolikus társadalmi jelentőséggel is bírt.
Étellel ünnepel a világ
Az étel minden kultúrában fontos szerepet játszik. Az ünnepek, fesztiválok és családi események elképzelhetetlenek nélkülük. Karácsony karácsonyi vacsora nélkül? Eid ételajándékok nélkül? Peszách maceszgombócleves nélkül? Aligha.
Az étel ráadásul értékes ajándék is. Minél inkább kötődik egy helyhez vagy kultúrához, annál többet jelent. A francia sajt, az ausztrál krokodilhús vagy a koreai fekete csirke mind példái annak, hogyan válik az étel a hely szimbólumává.
Az őskori emberek is tisztában voltak azzal, mennyit számít az ajándék eredete. Ünnepeik gyakran a kölcsönösség és a származás nyilvános megünneplését is szolgálták.
Fogak, mint időgépek
A fogak növekedése hasonlít a fákéhoz: rétegeket raknak le, amelyekben nyomot hagynak az étrendi és környezeti változások. Ezek a rétegek napi szinten rögzítik a fejlődést, így az idő múlása pontosan rekonstruálható.
A kutatók tanulmányukban ázsiai vaddisznók fogait vizsgálták mikroszkóp alatt, megfigyelve a zománcrétegek növekedését. Ez alapján izotópelemzéssel mérték a heti szintű táplálkozási változásokat.
A kapott adatok alapján megállapították: az ünnepségre használt vaddisznók egy része legalább 70 kilométerről – két-három nap járásról – érkezhetett. Ez arra utal, hogy az állatokat vadászat után tudatosan szállították a helyszínre, ajándékként.
Ahogyan ma egy jól megválasztott üveg bor szimbolikus értékkel bír, úgy az őskorban egy távolról hozott vaddisznó is többet jelentett egy egyszerű ételnél. Az ünnepség nem csupán a közös étkezésről szólt – hanem a társadalmi kapcsolatok ápolásáról, a származás, a részvétel és a kölcsönösség kifejezéséről.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














