Barlang­szentélyektől a kőkörökig: Tanger titkai

Illusztráció

Földrajzi csomópont a történelem hajnalán

A Tanger-félszigetet nyugatról az Atlanti-óceán, keletről a Földközi-tenger, délről a Lucus és a Lau folyó szegélyezi. E stratégiai fekvés miatt az őskor óta emberek, eszmék és tárgyak természetes találkozóhelye. A szárazföldi és tengeri útvonalak kereszteződése összekapcsolta a Szaharát, Észak-Afrikát és az Ibériai-félsziget déli részét. Anyagi kultúrájában – a díszített kerámiáktól a temetkezési építményekig – jól követhető az ibériai párhuzam - adta hírül a Muy Interesante.

Rituális gazdagság meglepő változatossággal

A félszigeten nekropoliszok, megalitikus aknasírok, sziklarajzok, állókövek és agyagfigurák alkottak összetett szimbolikus tájat. Ez a kulturális sokszínűség több mint két évezreden át fennmaradt, és minden korszak új jelentésekkel ruházta fel a meglévő helyszíneket.

A rituális táj kiemelkedő elemei közé tartozik a térségben található Daroua Zaydan, amely különleges temetkezési struktúrájáról ismert. A lelőhely egyik aknasírja szolgáltatta Északnyugat-Afrika első megbízható radiokarbon-dátumát az ilyen típusú bronzkori temetkezésre: Kr. e. 2119–1890 közöttire kalibrálták. Bár a sírt kifosztották, a megmaradt csontmaradványok és kőeszközök lehetővé tették a kronológiai és táplálkozástani elemzéseket. Az elhunyt étrendje főként szárazföldi élelmiszerekből állt, a tengeri hal fogyasztása elenyésző volt.

Változó temetkezési szokások

A neolitikumtól a vaskorig barlangok (Benzú, Hafa II), gödrök és a nagy, trapéz keresztmetszetű aknasírok váltották egymást. A sírokban edényeket, réztárgyakat és kagylókat helyeztek mellékletül. A Kr. e. 800–500 közötti vaskorban az aknasírokat falazott aknák és tumulusok váltották, míg az Achakar-fennsíkon megjelentek a föníciai ihletésű hipogeumok.

A Tanger városától 40 kilométerre fekvő Mzoura lelőhelyén egy temetkezési domb található, amelyet 176 függőlegesen álló kő vesz körül. Bár a sírhalom valószínűleg a Kr. e. 5. századból származik, a kőkör formailag a Kr. e. 3. évezred atlanti európai emlékeivel rokon. A helyszín az ősök kultuszát szolgálhatta, és a formálódó elit társadalmi legitimációját is erősítette.

Új utak, új nekropoliszok

GIS-elemzés révén a kutatók mobilitási folyosókat azonosítottak, köztük a stratégiai „Csomópontot”. Itt Oulad Zin és Oued Ksiar nekropoliszai kerültek napvilágra; utóbbiban öt tumulus sorakozik egymás mellett.

A Magara Sanar barlang falait ember- és állatábrázolások, valamint piros, sárga és fehér pöttyök díszítik. Az Achakar-bálványbarlangban feltárt több száz agyagfigura nap-, termékenység- és mezőgazdasági kultuszokhoz köthető. A barlangok szentélyként vagy zarándokhelyként beépültek a mindennapi vallási gyakorlatba.

Közösség hierarchia nélkül

Kr. e. 3000–500 között a társadalmat rokonsági alapú közösségek jellemezték. A sírok mérete és a mellékletek különbségei inkább egyéni presztízst, mint intézményes egyenlőtlenséget tükröznek. Az üres kripták feltehetően kenotáfiumokként, az emlékezés szimbólumaiként szolgáltak – hasonlóan a délnyugat-ibériai példákhoz.

A Benattia-féle kutatás újragondolásra készteti a Tanger-félsziget szerepét a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti őskori hálózatokban. A terület nem periféria, hanem kulturális olvasztótégely volt, ahol a helyi, a szaharai, az ibériai és a mediterrán hatások találkoztak. A jövőbeli ásatások és a DNS-vizsgálatok még mélyebbre hatolhatnak Tanger társadalmi, demográfiai és kulturális múltjában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából